A korhatárt betöltött, illetve a kedvezményes nyugdíjjogosultsággal rendelkező nők társadalombiztosítási jogállása

Megosztás Tetszik

A „normál” öregségi nyugdíj és a nők kedvezményes nyugdíjának a jogosultságai feltételi közötti különbségekről többnyire közismertek. Míg az előzőhöz betöltött nyugdíjkorhatárra és 15 vagy 20 év szolgálati időre – amelyből a hiányzó időszak, maximum 5 év, akár meg is vásárolható – van szükség, addig az utóbbi nincs korhatárhoz kötve, ám az érintettnek legalább 40 év jogosultsági idővel – ezen belül 32 év keresőtevékenységgel vagy ezzel egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idővel – kell rendelkeznie.

A nyugdíjjog megállapítását követően azonban a két személyi kör társadalombiztosítási jogállása azonos: mindkettő sajátjogú öregségi nyugdíjasnak minősül – ami alapján megilleti őket az egészségügyi szolgáltatás – és minden korlátozás nélkül végezhet keresőtevékenységet, melynek folytatása nem keletkeztet számukra biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget, amiből az is következik, hogy e tevékenységük alapján semmilyen társadalombiztosítási ellátás nem illeti meg őket.

A legfontosabb eltérésekkel a nyugdíjazás előtti időszakban találkozhatunk.

Az első munkajogi jellegű: míg a rá öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) alkalmazásában már nyugdíjasnak minősül, addig a 40 év jogosultsági időt már megszerzett – tehát szintén „bármelyik pillanatban” a nyugdíjazás mellett döntést hozható – hölgy nem.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megismerheti a nyugdíjrögzítés és nyugdíjnövelés jogintézményét, és megtudhatja, milyen lehetőségekkel élhet a nyugdíjkorhatárt betöltött személy!