Akikre nem terjed ki a magyar egészségügyi biztosítás, csak ha borsos árat fizetnek érte

Megosztás Tetszik

Vannak, akik bármilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítenek Magyarországon, nem lehetnek biztosítottak a magyar egészségügyi rendszerben, és vannak, akik esetében csak adott jogviszonyban nem áll fenn a biztosítási kötelezettség, de ha további jogviszonyt létesítenek, akkor abban már az általános szabályok szerint kell elbírálni a biztosítottságukat, illetve a járulékfizetési kötelezettségüket.

A Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) 17. paragrafusának (1) bekezdése értelmében nem terjed ki a biztosítás

a) külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagjára (a továbbiakban: képviselet tagja), a külföldi állampolgárságú háztartási alkalmazottra, aki kizárólag a képviselet tagjának alkalmazásában áll, a képviselet tagjával közös háztartásban élő külföldi állampolgárságú családtagra (házastárs, gyermek), feltéve, hogy az alkalmazottra, illetve a családtagra kiterjed a küldő állam vagy más állam társadalombiztosítási rendszere;

b) a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselőjére (alkalmazottjára) és vele közös háztartásban élő családtagjára (házastárs, gyermek), feltéve, hogy kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere;

c) az európai parlamenti képviselőre;

d) az szja-törvény 1/B paragrafusának hatálya alá tartozó természetes személyre.

Ugyanezen szakasz (2) bekezdése értelében a biztosítás nem terjed ki a következő jogviszonyokra:

a) a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg, és az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év eltelt;

b) az Nftv. 44. paragrafus (1) bekezdés a) pontja szerint a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra;

c) az szja-törvény 1. számú melléklet 4. pont 4.51. alpontja szerinti munkaviszonyra vagy díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb (megbízási szerződés, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási szerződés alapján létrejött) jogviszonyra.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben rávilágítunk arra, mi a különbség az említett két bekezdés közötti felsorolásban szereplő személyek biztosítási jogviszonyának megítélése között!