Adózási kérdés a biztosítási kötelezettség alóli mentesülés esetének értelmezéséről

  • adozona.hu

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közzétette honlapján a 2020/10. a biztosítási kötelezettség alóli mentesülés esetének értelmezéséről [a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 17. § (2) bekezdés a) pont] szóló frissítést.

A Tbj. 17. § (2) bekezdés a) pontja szerint a biztosítás nem terjed ki a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg, és az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év eltelt.

Fentiekkel kapcsolatban megjegyzést érdemel, hogy a 2020. július 1-jén hatályba lépett Tbj. szövege e tekintetében szó szerint megegyezik a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 11. § (2) bekezdés a) pontjának szövegével, azaz e tekintetben változás nem történt a korábbi szabályozáshoz képest.

Az „előző belföldi munkavégzés” valamennyi olyan munkavégzési formára kiterjed, ami alapján fennállhat a biztosítási jogviszony. Így például amennyiben a kiküldött személy elsőként kiküldetésben vett részt, majd ezt követően munkaviszony alapján a lex loci laboris elv szerint belföldön biztosítottá vált [a Tbj. 2. § és a 6. § (1) bekezdés a) pontja figyelembevételével], és ezt követően kerül sor a kiküldetésre úgy, hogy a belföldi munkavégzéstől számítottan nem telt le a három év, akkor a Tbj. 17. § (2) bekezdés a) pontja szerinti mentességi szabály nem alkalmazható. Továbbá az „előző belföldi munkavégzés” kitétel természetesen magában foglal minden olyan munkavégzési formát, amely alapján belföldön munkavégzés történt – és mentesítés hiányában biztosítási kötelezettséget keletkeztetne –, így a kiküldetés, kirendelés, munkaerő-kölcsönzés alapján történő munkavégzés is ide értendő.

Az „e munkavégzés” kifejezés a „kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés”-re vonatkozik (amelyekre feltételül a két évet határozza meg a törvény), de a „belföldi munkavégzéstől” kifejezés már nem ezekre utal vissza, ez utóbbi feltétel vesszővel és „és” kötőszóval elválasztott az előző tagmondattól.

Így a belföldön többször, összességében huzamosabb ideig foglalkoztatottak biztosítotti jogviszonya fennáll, a járulékfizetési kötelezettség mellett a biztosítotti jogállás társadalombiztosítási ellátásokra jogosít, így például egészségügyi szolgáltatást vehetnek igénybe.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Számvitel, adózás

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Üzletrész

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Katáról átalányadóra

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 január
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close