Így rontja a táppénzt, a csedet és a gyedet a szürkefoglalkoztatás

Megosztás Tetszik

A foglalkoztatóknak munkáltói költségeik vannak egy alkalmazott foglalkoztatása során, szociális hozzájárulási adót (15,5 százalék) és szakképzési hozzájárulást (1,5 százalék) fizetnek a munkavállaló bruttó bérére. Ez még csak a havi bérre terhelt költség, számos egyéb költség merülhet fel a foglalkoztatás során attól függően, mennyit invesztál a munkáltató a munkavállalóba, mennyire fejleszti, milyen béren kívüli juttatásokat ad és még lehetne sorolni. A bérköltségeket megkerülni nem lehet(ne), legalább a mindenkori minimálbér, illetve garantált bérminimum után meg kell fizetni teljes munkaidő esetén, egyébként pedig arányosan (léteznek adókedvezmények a munkáltatók számára például munkaerőpiacra lépők, gyermeket nevelők foglalkoztatása esetén). Ha pedig valaki nagyon alacsony óraszámban dolgozik, akkor is van egy minimum járulékalap (minimálbér 30 százaléka), ami költségként mindenképpen felmerül. Vannak azonban olyan foglalkoztatók, akik jellemzően a költségeik csökkentése érdekében nem jelentik be, vagy csak részlegesen jelentik be a munkavállalóikat, feketén, szürkén foglalkoztatnak. Cikkünkben azt nézzük meg, milyen hatása van ennek a majdani egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokra, például betegség vagy várandósság esetén.

Előfordul, hogy bár a munkavállaló annak örülne, ha teljesen be lenne jelentve a munkahelyén és így kapná meg azt a bért, amit szeretne, de elfogadja azt az ajánlatot is, amelyben bizonyos mértékig bejelentett bért kap, a megállapodott összeg egy másik részét pedig borítékban. A foglalkoztató megkapja a munkavállaló tudását és munkáját, de mindezt kevesebb költséggel, ugyanis a munkáltatói költségeket csak a bejelentett bér után kell megfizetni, mivel a szürke rész nem látszik. A munkavállaló nettóban ugyanazt kapja, amit megbeszéltek, azonban ennek rendkívüli – negatív – hatása van a majdani egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokra (a nyugdíjról és hitelképességről nem beszélve).

Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások mint a táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj közös jellemzője, hogy olyan jövedelemből számolják az ellátások alapját és összegét, amelyből társadalombiztosítási járulék kerül levonásra. Cafeteriából, utazási költségtérítésből nem, hanem azokból a bérelemekből (bizonyos számítási időszakból), amelyek bejelentettek, számfejtettek, amelyek rajta vannak a bérlapon, és amelyből levonásra került a 18,5 százalék tb járulék. Egyértelmű, ha valakit minimálbérre jelentenek be, borítékban kap még mellé 100 ezer forint készpénzt, annak abban a pillanatban örül, azonban nagyot néz, ha kiesik a munkában saját vagy gyermeke betegsége kapcsán, vagy várandós lesz. Hosszú távra határozhatja meg negatívan a jövedelmét egy ilyen foglalkoztató és munkavállaló közötti megállapodás.

OLVASSA  TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben példákkal illusztráljuk, hogy mekkora veszteséget okozhat a táppénzben, a csedben és a gyedben a borítékban csúsztatott bér!