adozona.hu
Bűvös kör? Végelszámolás – tagi kölcsön – illeték
//adozona.hu/tarsasagi_jog/vegelszamolas_tagi_kolcson_illetek_adoalap__5Y4MZX
Bűvös kör? Végelszámolás – tagi kölcsön – illeték
Tetszik
A kérdésem témájában találtam az oldalon elég sok infót, de nekem marad egy fekete folt – írta olvasónk, majd így folytatta: Tagi kölcsön van az egyszerűsített végelszámolással megszűnő bt.-ben, vagyonnal nem rendelkeznek. 1. Elengedik a tagi kölcsönt. 2. Ez generál taót, illetve illetékfizetést. Erre nincs fedezet... Mi fog történni? - Befizetnek tagi kölcsönt és újra kezdődik a körforgás az 1. ponttól? - Vagyonfelosztási javaslatban rendelkeznek róla, hogy átvállalja a tulajdonos ezt az illetéket? Ebben az esetben is ajándékozás lesz, amelyet még a cég könyvelésében kellene rendeznem? Mivel minden esetben a cég a megajándékozott, így minden esetben az ő terhe lesz az illeték. Így hogyan fog megszűnni a társaság? Olvasónk kérdéseire Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.
Ha a társaságnak nincs pénzeszköze, nincs pénzzé tehető eszköze, akkor azt indokolt megnézni, hogy van-e olyan eszköze, amelyet a tulajdonosoknak át lehetne adni a kölcsön törlesztésére, feltéve, hogy a tulajdonosok hajlandók átvenni. Ha van a társaságnak ilyen eszköze, akkor azt a végelszámolás cégbírósághoz történő bejelentése előtt a tulajdonosok részére piaci értéken, az áfa felszámításával értékesíteni célszerű, az értékesített eszköz számlázott (áfát is tartalmazó) ellenértékének megfelelő összegű követelést be lehet számítani a tulajdonosokkal szembeni kötelezettség teljesítésébe (T 4792 - K 311).
Lehetőség még a Ptk. 3:99. §-ának (1) bekezdése alapján a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak tekinthető tagikölcsön-követeléssel történő tőkeemelés. Ezt a végelszámolás megindítása előtt kell úgy végrehajtani, hogy a jegyzett tőke emelése a cégjegyzékbe a cégbíróságon a végelszámolás kezdő időpontját megelőzően bejegyzésre kerüljön. (Ez esetben csak a létesítő okirat módosításával, a cégeljárással kapcsolatos többletköltségekkel kell számolni!) Ez a megoldás azonban kockázatos, mivel, ha nincs a bt.-nek vagyona, és nem fogja folytatni a tevékenységét, akkor a NAV valószínű – a tartalma alapján – a követelés elengedését fogja vélelmezni.
A követelés elengedése esetén az lehet még megoldás, hogy az adóra és az illetékre olyan összeget fizetnek be a tagok (támogatásént), hogy az az elengedett kötelezettség és a külön befizetett összegre jutó adóra és illetékre is fedezetet nyújtson. Például, ha az elengedett tagi kölcsön 100 forint és ez teljes egészében megjelenik társaságiadó-alapként (mert nincs elhatárolt veszteség) akkor, ahhoz, hogy az adóra és az illetékre legyen fedezet tagoknak be kell fizetni a bt-hez a 37 forintot támogatásként, ami szintén megjelenik adó- és illetékalapként. A befizetés összege a következő képlettel számítható ki:
(K+X) x 0,27 = X, ahol
K = a követelés (ha nem az egész lesz adóalap, akkor az adóalapban megjelenő összeg)
X = a befizetendő támogatás
0, 27 = 9% társasági adó és 18% illeték
A példában X = (100+37) x 0,27= 36,99
Ha az előzőek egyike sem járható (vagy nem választják a tagok), akkor felszámolási eljárást kell kezdeményezni. Ekkor többletköltségként jelenik meg a felszámoló költsége, de a tagi kölcsönt nem kell elengedni, így az elengedés után adó és illeték nem merül fel.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (1)
Például Ausztriában a tagi kölcsön a végelszámoláskor nem keletkeztet se társasági adót, pláne nem illetéket, de nem tudok olyan országról, ahol egy ilyen helyzetet így megadóztatnának. Ilyen bolond szabályozás csak Magyarországon lehetséges, ami miatt folyamatosan exkuzálni kell magamat is más külföldi kollégák és cégtulajdonosok előtt.
Természetesen értem, hogy a magyar adóhatóság és a pénzügyminisztérium is a tagi kölcsönre csupán két okot képes elképzelni: az egyik, hogy az adózó nem mutatta ki a korábbi bevételeit, vagy hamis költségeket számolt el. Vannak azonban olyan cégek, ahol törvényesen költik el a saját tőkét, a működést pedig tulajdonosi kölcsönök finanszírozzák.
Miért a tagi kölcsön?
Azért van szükség a tagi kölcsönökre, mert Magyarországon az igazságügyi minisztérium agyonbonyolította a törzstőke (+tőketartalék) növekedésének és csökkenésének adminisztrációját, sőt, még ügyvédkényszert is rendelt hozzá.
Az igazságügyi minisztérium már egyszer hajlandó volt kivenni egy adatot a cégbírósági egyablakból. A tevékenységi köröket levették a cégbíróság "válláról", a változtatás azonban botrányos körülmények között zajlott, 2009-2011 között, miközben lépten nyomon azt állította az aktuális kormány itthon és külföldön, hogy "egyablakos" rendszer van a cégek adatainak bejelentésére. Ez még most sincs teljesen így (lásd pl. cégkapu, KSH, székhelyszolgáltató, iratőrzés, táppénzigénylés, stb.).
Szóval, ha a törzstőke egy Kft., Bt., és egy Kkt. esetén is egy bejelenthető adat lenne és a tulajdonosok dolga lenne, hogy azt végrehajtsák (hiszen az végrehajtható az esetükben készpénzben) és csak a döntést kellene csatolni a NAV felé, vagy a cégbíróságnak megküldeni a magyarorszag.hu -n keresztül, akkor nem alakult volna ki a tagi kölcsön kapcsán az az elképesztő helyzet, hogy a megszűnéskor adóval 9% + 18% sújtják a tulajdonost pusztán azért, mert finanszírozta a saját cégét.
Mégis közszolgák és bírók ügyködnek évek óta azon, hogy a végelszámoláskor a tagi kölcsönök megadóztassák. Most már ott tartunk, hogy a tőkeemelés közokiratba foglalt végzésével is szembemenve azt állítja a NAV, hogy vélelmezni lehet a tagi kölcsön elengedését. A közokirat fogalmát a bírók pedig inkább megtapossák, minthogy a NAV ellen ítéljenek. Lehet, hogy ezért majd jár a Kossuth-Díj?
Végül a lényeg, ami kimaradt a volt közszolga által írt válaszból: a tulajdonos felszámolást kezdeményezhet a saját cége ellen!
Ez főleg akkor logikus lépés, ha a cégnek nincs vagyona és a tagi kölcsön jelentős összegű, aminek jelentős adója és illetéke lenne.
Bár a felszámolóbiztos szeret pénzt kapni a felszámolásért, ennek korántsem kötelező a kifizetése (Csődtv. 31.§ és 45/A.§ (2) b)), annak megfizetését az állam szavatolja a számára (Csődtv. 60.§). A felszámolási kérelem ugyan illetékfizetéssel jár és lehet, hogy ügyvédre is szükség van, de más költség elvileg nem merülhet fel, bár egyes bírók kifejezetten ellenségesek, ha a cég tulajdonosa úgy dönt, hogy a saját cége ellen felszámolási eljárást indít (holott ennek bőségesen oka lehet a jelen adózási-számviteli-cégjogi katyvasz közepette). Ha a bírót sikerül meggyőzni, és elrendeli a felszámolást, a cégbíróság azt bejegyzi és lehet készíteni a zárást. Vigyázni kell, mert az a felszámoló, aki nem kap pénzt, gyakorta szokta egyszerűsített felszámolásnak hívni a cég lezárását, ami azt üzeni a hatóságoknak, hogy nem voltak iratok, még akkor is, ha azokat a cég szabályszerűen átadta.
Vigyázat! A felszámolási eljárás nem tréfa. Bár a felszámolás alá került cég ügyvezetőjét számos adminisztratív kötelezettség terheli - amire természetesen adhat megbízást akár a könyvelőnek is - a feladatok elmulasztásáért akár 2 millió forintra is bírságolhatja a cégbíróság. Egyébként a szabályosan felszámolt cég ügyvezetőjének lenni elvileg nem lehetne hátrány, a bankok mégis gyakorta tekintenek gyanakodva arra a személyre, akinek a nevén korábban "f.a." cég volt.