hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kényszertörlés: súlyosak a járulékos következmények is

  • dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó

Sokszor szembesülnek avval a cégvezetők, hogy a cégbíróság felszólítja őket, hogy amennyiben nem állítják helyre a cég törvényes működését, megindítják a kényszertörlési eljárás. A vezető tisztségviselő és a cég tagja eltiltható többségi tulajdonszerzéstől és milliókra bírságolható.

Cikkünkben bemutatjuk a kényszertörlési eljárás megindítására okot adó mulasztásokat, törvénysértő magatartásokat, magát az eljárás lefolytatását, kitérünk arra, hogy kinek, milyen kötelezettségei vannak az eljárás során és mit lehet tenni azért, hogy a cégbíróság megszüntesse a cég elleni kényszertörlést.

A kényszertörlési eljárás célja, hogy a törvénysértő módon működő vagy fantomizálódott, kiüresedett vagy fizetés- és működésképtelen, vagyonnal nem rendelkező cégeket további költségek okozása nélkül, véglegesen töröljék a cégbíróság nyilvántartásából, így a gazdasági életből.

Kényszertörlési eljárást a cégbíróság akkor rendel el, ha:

  • a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásakor a törvényes működés a bíróság által hozott intézkedések ellenére sem következik be (például nem jelölnek ki megfelelő személyt az ügyvezetésre a cégbíróság felhívása ellenére sem),
  • vagy ha az állami adóhatóság elektronikus úton értesíti, hogy a cég nem tett eleget a számviteli törvény szerinti beszámoló megküldésére vonatkozó kötelezettségének,
  •  illetve ha az állami adóhatóság a cég adószámának jogerős törlése miatt a cég megszűntnek nyilvánítására irányuló eljárást kezdeményez,
  • a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be és törlése iránt kérelmet nem terjesztett elő, a cég a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre (egyszerűsített végelszámolás esetén),
  • vagy a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye

Ez igen gyakori eset abban az esetben, ha a betéti társaság tagjainak száma egy főre csökken (például elhalálozás miatt), és az ettől számított hathónapos jogvesztő határidőn belül a társaság nem jelenti be a bíróságnál újabb tagnak a társaságba való belépését illetve, ha valamennyi beltag vagy valamennyi kültag tagsági jogviszonya megszűnik, és az ettől számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül a társaság nem jelenti be a nyilvántartó bíróságnak, hogy a társasági szerződés megfelelő módosításával helyreállította a betéti társaságként való működés feltételeit, vagy azt, hogy a betéti társaságot közkereseti társasággá alakította át.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja: mikor nem rendelhet el kényszertörlési eljárást a cégbíróság, illetve milyen egyéb következményei lehetnek a vezető tisztségviselőre és a tagokra nézve a kényszertörlésnek!
A teljes cikkhez előfizetőink férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Romániai ügyvezető magyar cégben

Széles Imre

tb-szakértő

Kivaalany szakképzési adókedvezménye

Széles Imre

tb-szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 október
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetÉs