További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Egyszemélyes kft. ügyvezetőjének foglalkoztatása

  • adozona.hu
1

Egyszemélyes kft.-ben a tulajdonos az ügyvezető. Kötelező munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban bejelenteni? Ha igen, akkor a szerződést milyen módon lehet megírni? A megbízó és a megbízott ugyanaz lenne. Illetve ezt lehet ingyen végezni? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász válaszolt.

A ma már hatálytalan Gt. (gazdasági társaságokról szóló törvény) idejében született egyik legfelsőbb bírósági döntés kimondta, hogy senki sem lehet egyszerre munkáltató és munkavállaló is. A döntés alapja a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 2011.05.23. napján hozott 7.M.760/2001/4. számú ítéletének indokolása, mely szerint „egyetlen esetben nem létesíthet a társaság az ügyvezetővel munkaviszonyt, akkor, ha a természetes személy tag 100 százalékos tulajdonosa a kft.-nek (egyszemélyes társaság).

Egyszemélyes társaság esetén hiányzik a taggyűlés, a legalább két tag, akik közül az egyik a munkáltatói jogokat gyakorolhatná az ügyvezető felett. Ebben az esetben a Gt. rendelkezése folytán azáltal és azért kizárt az ügyvezetői munkaviszony létesítése, mert a Gt. 18. paragrafusának (5) bekezdése értelmében a tag az őt érintő kérdésben nem szavazhat. Ha pedig egyetlen, az érintett személyen kívüli tag sincs, aki a munkaszerződés megkötéséről dönthetne, fogalmilag kizárt a munkaviszony létrehozása. Ez esetben tehát pontosan beazonosítható az a törvényi rendelkezés, amely az egyszemélyes társaság esetében kizárja az ügyvezetői munkaviszony létesítését. Bár a Gt. 171.§ (4) bekezdése szerint az egyszemélyes kft. és annak a tagja, mint két önálló jogalany köthetne szerződést, s így elvileg munkaszerződést is, de annak előfeltétele, nevezetesen a munkaviszony létesítésére vonatkozó társasági döntés hiányzik, ezért érvényesen a munkaszerződés nem köthető meg”.

A 3/2003. számú PJE határozat lényege az volt, hogy „betéti társaság nem létesíthet munkaviszonyt az üzletvezetésre egyedül jogosult egyedüli beltagjával”. Ebben a döntésében mondta ki a Legfelesőbb Bíróság azt is, hogy „a munkaviszony létesítésének nemcsak az az előfeltétele, hogy a munkáltató és a munkavállaló személye elkülönüljön, hanem az is, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója és a munkavállaló személye se essen egybe. Ha a munkáltatói jogkör gyakorlójának a személye nem különül el a munkavállaló személyétől, fogalmilag kizárt munkaviszony létesítése”.

Gt. azonban már nincs, a 2014. március 3. napján kelt 1/2004. PJE határozatot pedig a Kúria hatályon kívül helyezte. A hatályos Ptk. 3:112.§ (1) bekezdése ugyanis a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. A korábban a gazdasági társaságokat szabályozó Gt. és a régi Ptk. hatálya alatt erre csak akkor volt lehetőség, ha az alapító okirat tartalmazta ennek a lehetőségét. A szerződés aláírója mindkét oldalon ugyanaz a fél lesz, csak más minőségben.

A megbízás esetén nincs minimális díjazás meghatározva, így ingyenesen is elláthatja az ügyvezető az e körbe tartozó teendőket (Ptk. 6:280. §). A munkaszerződést kötelező írásba foglalni, de ez a megbízási szerződés esetén is javasolt, különös figyelemmel az ingyenességre.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (1)

Ruszin Zsolt

Végre, végre, végre. Hiánypótló egyben hibátlan cikk, köszönöm.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Csed +kata

Széles Imre

tb-szakértő

2019 június
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X