hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Alapítványok: alapítói jogok, kuratórium, kedvezményezett

  • dr. Nagy András ügyvéd

Írásunkban bemutatjuk az alapítványnál működő kuratóriumra, a kedvezményezett szerepére, az alapítói jogok gyakorlására, az alapító okiratra, illetve a végintézkedéssel létrehozott alapítványra vonatkozó főbb szabályokat.

Előző cikkünkben részleteztük az alapítvány fogalmára, tevékenységének korlátaira, a vagyoni juttatás teljesítésére, az alapítvány vagyonának kezelésére irányadó rendelkezéseket. Most lássuk a kuratóriumra, a kedvezményezett szerepére, az alapítói jogok gyakorlására, az alapító okiratra, illetőleg a végintézkedéssel létrehozott alapítvány létesítésére vonatkozó előírásokat!

Kuratórium, kurátor, szerepük

A kuratórium az alapítvány általános ügydöntő, képviseleti, illetve ügyvezető szerve. Az alapítványi vagyon kezelése és felhasználása a kuratórium feladata, az alapító okiratban meghatározott elveknek és az alapítványi célok elérésének megfelelően. A 2013. évi V. törvény (Ptk.) értelmében a kuratórium tagjai vezető tisztségviselőnek minősülnek.

Sokan úgy gondolják, hogy az alapító dönt – az alapítás után –  az alapítvány további sorsáról, azonban ez nem így van, ugyanis a kuratórium határozza meg az alapítvány programjait, működési irányát, azaz az alapítvány jövőjét – e döntéseket az alapítónak nincs is joga megvétózni. Az alapító azzal, hogy alapítványt hozott létre, lemondott az alapítvány céljára rendelt vagyon feletti közvetlen rendelkezési jogról. Mindezek alapján nevezzük a kuratóriumot kezelő szervnek és döntéshozó szervnek is egyben.

A kuratórium három természetes személyből áll, akik közül legalább kettőnek állandó belföldi lakóhellyel kell rendelkeznie. A kuratóriumnak tagja lehet az alapító is. 

A kuratórium tagjaival szemben vannak korlátok, például, hogy nem lehet a kuratórium tagja az alapítvány kedvezményezettje és annak közeli hozzátartozója, illetve, hogy az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban.

A Ptk. egyszemélyi kurátor kinevezését is lehetővé teszi, azaz az alapító az alapítvány egyszemélyes ügyvezető szervéül a testület helyett kurátort is nevezhet [Ptk. 3:397. § (1)–(5)].

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, kit nevezünk kedvezményezettnek az alapítvány kapcsán, és hogy melyek az alapító okiratra, annak módosítására, az alapítói jogok gyakorlására és a végintézkedéssel létesített alapítványra irányadó főbb előírások!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Műtéti költség adózása munkaviszonyban

Nagy Norbert

adószakértő

Részmunkaidőre váltás

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Cégautóval kapcsolatos áfalevonás.

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink