hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Alapítványok: alapítói jogok, kuratórium, kedvezményezett

  • dr. Nagy András ügyvéd

Írásunkban bemutatjuk az alapítványnál működő kuratóriumra, a kedvezményezett szerepére, az alapítói jogok gyakorlására, az alapító okiratra, illetve a végintézkedéssel létrehozott alapítványra vonatkozó főbb szabályokat.

Előző cikkünkben részleteztük az alapítvány fogalmára, tevékenységének korlátaira, a vagyoni juttatás teljesítésére, az alapítvány vagyonának kezelésére irányadó rendelkezéseket. Most lássuk a kuratóriumra, a kedvezményezett szerepére, az alapítói jogok gyakorlására, az alapító okiratra, illetőleg a végintézkedéssel létrehozott alapítvány létesítésére vonatkozó előírásokat!

Kuratórium, kurátor, szerepük

A kuratórium az alapítvány általános ügydöntő, képviseleti, illetve ügyvezető szerve. Az alapítványi vagyon kezelése és felhasználása a kuratórium feladata, az alapító okiratban meghatározott elveknek és az alapítványi célok elérésének megfelelően. A 2013. évi V. törvény (Ptk.) értelmében a kuratórium tagjai vezető tisztségviselőnek minősülnek.

Sokan úgy gondolják, hogy az alapító dönt – az alapítás után –  az alapítvány további sorsáról, azonban ez nem így van, ugyanis a kuratórium határozza meg az alapítvány programjait, működési irányát, azaz az alapítvány jövőjét – e döntéseket az alapítónak nincs is joga megvétózni. Az alapító azzal, hogy alapítványt hozott létre, lemondott az alapítvány céljára rendelt vagyon feletti közvetlen rendelkezési jogról. Mindezek alapján nevezzük a kuratóriumot kezelő szervnek és döntéshozó szervnek is egyben.

A kuratórium három természetes személyből áll, akik közül legalább kettőnek állandó belföldi lakóhellyel kell rendelkeznie. A kuratóriumnak tagja lehet az alapító is. 

A kuratórium tagjaival szemben vannak korlátok, például, hogy nem lehet a kuratórium tagja az alapítvány kedvezményezettje és annak közeli hozzátartozója, illetve, hogy az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban.

A Ptk. egyszemélyi kurátor kinevezését is lehetővé teszi, azaz az alapító az alapítvány egyszemélyes ügyvezető szervéül a testület helyett kurátort is nevezhet [Ptk. 3:397. § (1)–(5)].

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, kit nevezünk kedvezményezettnek az alapítvány kapcsán, és hogy melyek az alapító okiratra, annak módosítására, az alapítói jogok gyakorlására és a végintézkedéssel létesített alapítványra irányadó főbb előírások!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Társasház tárgyieszköz-értékesítése

Nagy Norbert

adószakértő

Kiküldetés munkaszüneti napon

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Munkaszüneti nap és pihenőnap

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close