hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Transzferárazás: szakkérdés vagy jogkérdés?

  • adozona.hu

A transzferárazás kérdése az alapul szolgáló tényállás függvényében lehet szakkérdés és lehet tisztán jogkérdés. A szokásos piaci ár meghatározása során nem az alapul szolgáló jogviszony minősítése, hanem az adott ügylet paramétereihez legközelebb álló jogviszonyokra alkalmazott ellenérték meghatározása a kérdés – mondta ki a Kúria.

A Kúria Sajtótitkársága által a Kfv. I. 35.550/2018/12. számú ügyről közzétett közlemény szerint a perbeli cégcsoport a csoporttagok likviditását a cash pool módszerével biztosította. A csoport tagjainak havi elszámolású rövid pozícióiból származó egyenlegét minden hónap végén átvezették az anyavállalat és az adott tagvállalat közötti hosszú távú pozícióra (long term loan).

A felperes részben a tagok és az anyavállalat közötti közvetítőként járt el, részben maga is pénzeszközöket helyezett el az anyavállalat főszámlájára, illetve kapott onnan pénzeszközt. Az egyes ügyleteket a felperes transzferár-nyilvántartásban „betételhelyezésként” minősítette, és a transzferárazás szabályainak alkalmazásakor a folyószámla betéti kamatokat vette figyelembe.

Az elsőfokú adóhatóság a 2012. 04. 01 – 2014. 03. 31. közötti időszakra vonatkozó ellenőrzés során társasági adónemben – egyebek mellett – irányadónak tekintette, hogy a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. tv. (Hpt.) és a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) szabályaiból következően a betéti ügyletnek fogalmi eleme, hogy a betétet fogadó fél pénzintézet (Hpt. alkalmazásában: hitelintézet) legyen. Az anyavállalat nem hitelintézet, betét gyűjtésére nem jogosult.

Ugyanakkor, az ellenőrzött időszakban a Hpt. ismeri az anya- és leányvállalat közötti csoportfinanszírozást, pénzkölcsönnyújtást. A felperes és az anyavállalat közötti ügyletek ennek felelnek meg, a szokásos piaci árat a nyújtott kölcsönök kamatához kell hasonlítani.

Az adóhatóság a szokásos piaci mértékűnél alacsonyabb kamatláb alkalmazása miatt adókülönbözetet állapított meg a felperes terhére. Az alperesi adóhatóság egyéb adónemi változásoknak az adózás előtti eredményre gyakorolt hatása miatt megváltoztatta az elsőfokú határozatot, egyebekben helybenhagyta.

Az elsőfokú bíróság értékelése szerint tisztán jogkérdésről kellett dönteni. Az anyavállalat a Hpt. szabályai miatt nem gyűjthet betétet, a nála elhelyezett összegekre a felperes nem betéti, hanem kölcsön utáni kamatot kaphat, a szokásos piaci árat eszerint kell meghatározni, ezért elutasította a keresetet.

A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljáró Kúria abból indult ki, hogy a transzferárazás kérdése az alapul szolgáló tényállás függvényében lehet szakkérdés és lehet tisztán jogkérdés. A perbeli esetben az alperes jogkérdéssé formálta a döntést azzal, hogy azt a Hpt.-re alapította. A szokásos piaci ár meghatározása során azonban nem az alapul szolgáló jogviszony minősítése, hanem az adott ügylet paramétereihez legközelebb álló jogviszonyokra alkalmazott ellenérték meghatározása a kérdés.

Ebben az esetben – még csak az Art. 1. § (7) bekezdésének keretei között sem – nem lehet irányadó az, hogy az anyavállalat rendelkezik-e betétgyűjtési jogosultsággal vagy sem. A klasszikus hitelintézeti/betéti konstrukció alperes által megjelölt kockázati elemei sem alkalmazhatók a független hitelintézetekre irányadó módon, mivel a cash pool rendszerek speciális működési paraméterekkel bírnak, eleve ez a különleges helyzet teszi szükségessé a transzferár alkalmazását.

A Kúria a továbbiakban azt vizsgálta, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján az elsőfokú bíróság – akár igazságügyi szakértő bevonásával – megalapozottan állást tud-e foglalni a transzferárazás kérdésében, és mivel erre – az elsőfokú és az alperesi határozat alapvetően téves kiindulásából eredő tényállásbeli hiányosságok miatt – nemleges választ adott, a jogerős ítélet hatályon kívül helyezéséről, az alperes határozatának a szokásos piaciár-megállapítás tekintetében történő, az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezéséről és az elsőfokú adóhatóság új eljárásra kötelezéséről rendelkezett – írja a közlemény.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Elállási jog cégek esetében

dr. Nagy András Zoltán

ügyvéd

Dr. Nagy András Zoltán Ügyvédi Iroda

Családi gazdaság, egyéni vállalkozó – áfa elszámolása

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Flotta telefonszámla elszámolása

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 január
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close