Tartozásátvállalás kapcsolt vállalkozások között

Megosztás Tetszik

Kapcsolt vállalkozások között gyakran előfordul, hogy egyik a másiktól tartozást vállal át. Az ügylettel összefüggésben a tartozást átvállaló társaságnak milyen adófizetési és milyen bejelentési kötelezettsége keletkezik, szükséges-e transzferár-nyilvántartást készíteni? Olvasói kérdésre Erdős Gabriella adószakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: „A” kivaalany kft. ingyenesen tartozást vállalna át „B” végelszámolás alatt álló kapcsolt vállalkozásától. „A” társaságnak – a kivaalap megemelésén túl – van-e bármilyen adókötelezettsége? Korábban nem álltak semmilyen szerződéses kapcsolatban, szükséges-e a tartozásátvállalás miatt bejelenteni a feleknek a NAV felé a kapcsolt társasági viszonyt? Szükséges-e transzferár-nyilvántartás készítése? Az ügylet értéke 50 millió forint alatti, és egyértelműen nem piaci áron történik, hiszen ingyenes. Van-e valamilyen különös adójogi kockázata az ügyletnek „A” számára?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 20. paragrafus (5) bekezdése szerint, amennyiben az adózó kapcsolt vállalkozásával kötött szerződésében, megállapodásában olyan ellenértéket (ügyleti értéket) határoz meg, amely nem felel meg a szokásos piaci árnak, az adóalapot a szokásos piaci ár és az ügyleti érték különbségével úgy módosítja, hogy az olyan adóalapnak feleljen meg, mint ha független vállalkozással kötött volna szerződést, megállapodást, feltéve, hogy a szerződés, megállapodás alapján az adóévben teljesítés történt. A szokásos piaci árat a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (tao-törvény) 18. § (2) bekezdésében meghatározott módszer szerint kell megállapítani. Véleményem szerint az ingyenes átvállalás nem visszterhes ügylet, ezért arra ez a szabály nem vonatkozik. Ezt támasztja alá a 2010/21. adózási kérdésre adott adóhatósági válasz is.

A Katv. (3) bekezdés d) pontja szerint viszont növelő tételként kell figyelembe venni a tao-törvény 3. számú melléklet A) rész 13. pontjában meghatározott, a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségeket, ráfordításokat.

A tao-törvény hivatkozott rendelkezése értelmében nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül többek között az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében a juttatást az eredményében bevételként elszámolta és az adózás előtti eredménye, adóalapja e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, továbbá az e bevételre jutó társasági adót megfizeti, amelyet a társasági adóbevallás elkészítését követően nyilatkozat útján igazol. A kivaalany átvállaló kft. adóalapját akkor növeli az ingyenes kötelezettségátvétel, ha a „B” kft. a tao-törvény fent idézett feltételeit nem teljesíti.

A kapcsolt vállalkozások bejelentésre vonatkozóan az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 16. § tartalmaz szabályokat. Eszerint „az adózó az adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő tizenöt napon belül, valamint a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését a megszűnést követő tizenöt napon belül.”

Mivel a tartozásátvállalás is szerződés, ezért annak megkötése kapcsán keletkezik bejelentési kötelezettség.

Ami a nyilvántartási kötelezettséget illeti, van esély arra, hogy az ügyletet nem terheli ilyen kötelezettség. Nem terheli ugyanis a 32/2017. NGM rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség a kapcsolt vállalkozások azon ügyleteit, melyek esetében a szerződés alapján történő teljesítések értéke az adóévben általános forgalmi adó nélkül számított szokásos piaci áron az 50 millió forintot nem haladja meg. Ugyan a jogalkotó valószínűleg kereskedelmi szerződésekre gondolt elsősorban, azonban a kötelezettségátvállalás is szerződés, amelyet az átvállaló fél magával az átvállalással teljesít. A rendelet szerint az ingyenes pénzeszközátadás is mentes a dokumentációs kötelezettség alól, ezért logikus lenne, hogy egy ingyenes kötelezettségátvállalás, amely tartalmát tekintve egyenértékű azzal, mintha a pénzeszköz ingyenesen átadásra került volna az eredeti kötelezett számára, aki abból a kötelezettségét kiegyenlítheti szintén mentes legyen.

Minden ügylet, így a kötelezettségátvállalás esetén is fennáll az a követelmény, hogy mind tartalmát, mind célját tekintve megfeleljen a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének.

A fentiek alapján az a véleményem, hogy a kivaalapot meg kell emelni, nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek jogcímen, és a kapcsolt vállalkozást be kell jelenteni, azonban az ügyletet transzferár-dokumentációs kötelezettség nem terheli. Mindezek azonban szakmai véleményt tükröznek, amellyel az adóhatóság nem feltétlenül ért egyet, így javaslom a témában állásfoglalás kérését