hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Műemléki ingatlanok adóalap-kedvezménye, II. rész. Vásárlás, önellenőrzés

  • dr. Császár Zoltán adótanácsadó, jogász

Cikksorozatunk második részében a műemléki ingatlannal, a nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlannal, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlannal (a továbbiakban együtt: műemléki ingatlan) kapcsolatos beruházás, karbantartás, felújítás adóalap-kedvezményének gyakorlati alkalmazása során felmerülő egyes kérdéseket válaszolunk meg: vásárlás mint beruházás, több ütemű beruházás, önellenőrzés.

Műemléki ingatlan vásárlása mint beruházás 

A társasági adóról szóló törvény (Tao. tv.) 7. § (1) bekezdés ty) pontja szerint az adózás előtti eredményt csökkenti a műemléki ingatlant érintő kulturális örökségvédelmi célú, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) szerinti beruházás, felújítás bekerülési értékének kétszerese az ingatlant nyilvántartó adózónál, a beruházás, felújítás befejezésének adóévében és az azt követő öt adóévben az adózó döntése szerinti részletekben.

Kérdésként merülhet fel, hogy az a körülmény, mely szerint egy adózó műemléki ingatlant vásárol, megalapozza-e az említett adóalap-kedvezmény alkalmazhatóságát. Vagyis önmagában a műemléki ingatlan beszerzése „műemléki ingatlant érintő kulturális örökségvédelmi célú” beruházásnak minősül-e, tehát az ingatlan-adásvételi szerződés alapján önmagában bizonyítottnak tekinthető-e a kulturális örökségvédelmi célú beszerzés.

A joggyakorlat jelenlegi álláspontja szerint, amennyiben műemléki ingatlant (illetve a Tao tv-ben felsorolt egyéb nevesített ingatlantípusokat) érintő beruházásról van szó, akkor önmagában az ilyen tárgyi eszköz beszerzése, megvásárlása is megalapozza a társasági adóalap-csökkentő tétel érvényesíthetőségét.

Hangsúlyozni szükséges azonban, hogy ezen jogértelmezés nem jelenti azt, hogy a Tao. tv. 7. § (26) bekezdésében nevesített igazolás beszerzése mellőzhető lenne, tekintettel az hivatkozott szabály kógens jellegére. Az adózónak tehát a beruházás kapcsán a korrekciós tétel alkalmazhatóságához minden esetben be kell szereznie az örökségvédelmi hivatal által kiállított igazolást. Ha az illetékes örökségvédelmi hivatal az említett igazolást valamilyen okból nem állítja ki – mert például nem látja bizonyítottnak az örökségvédelmi célt –, a műemléki ingatlan-beruházáshoz kapcsolódó adóalap-csökkentés nem alkalmazható. 

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megismerheti a műemléki adóalap-kedvezmény több ütemben megvalósított beruházásra, illetve önellenőrzésre vonatkozó előírásait!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Cikksorozatunk első részét itt olvashatja el!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Egyéni vállalkozásból kivonás

Lepsényi Mária

adószakértő

Ingatlan szerzésének időpontja

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink