További témák

Műemléki ingatlanok adóalap-kedvezménye, II. rész. Vásárlás, önellenőrzés

  • dr. Császár Zoltán adótanácsadó, jogász

Cikksorozatunk második részében a műemléki ingatlannal, a nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlannal, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlannal (a továbbiakban együtt: műemléki ingatlan) kapcsolatos beruházás, karbantartás, felújítás adóalap-kedvezményének gyakorlati alkalmazása során felmerülő egyes kérdéseket válaszolunk meg: vásárlás mint beruházás, több ütemű beruházás, önellenőrzés.

Műemléki ingatlan vásárlása mint beruházás 

A társasági adóról szóló törvény (Tao. tv.) 7. § (1) bekezdés ty) pontja szerint az adózás előtti eredményt csökkenti a műemléki ingatlant érintő kulturális örökségvédelmi célú, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) szerinti beruházás, felújítás bekerülési értékének kétszerese az ingatlant nyilvántartó adózónál, a beruházás, felújítás befejezésének adóévében és az azt követő öt adóévben az adózó döntése szerinti részletekben.

Kérdésként merülhet fel, hogy az a körülmény, mely szerint egy adózó műemléki ingatlant vásárol, megalapozza-e az említett adóalap-kedvezmény alkalmazhatóságát. Vagyis önmagában a műemléki ingatlan beszerzése „műemléki ingatlant érintő kulturális örökségvédelmi célú” beruházásnak minősül-e, tehát az ingatlan-adásvételi szerződés alapján önmagában bizonyítottnak tekinthető-e a kulturális örökségvédelmi célú beszerzés.

A joggyakorlat jelenlegi álláspontja szerint, amennyiben műemléki ingatlant (illetve a Tao tv-ben felsorolt egyéb nevesített ingatlantípusokat) érintő beruházásról van szó, akkor önmagában az ilyen tárgyi eszköz beszerzése, megvásárlása is megalapozza a társasági adóalap-csökkentő tétel érvényesíthetőségét.

Hangsúlyozni szükséges azonban, hogy ezen jogértelmezés nem jelenti azt, hogy a Tao. tv. 7. § (26) bekezdésében nevesített igazolás beszerzése mellőzhető lenne, tekintettel az hivatkozott szabály kógens jellegére. Az adózónak tehát a beruházás kapcsán a korrekciós tétel alkalmazhatóságához minden esetben be kell szereznie az örökségvédelmi hivatal által kiállított igazolást. Ha az illetékes örökségvédelmi hivatal az említett igazolást valamilyen okból nem állítja ki – mert például nem látja bizonyítottnak az örökségvédelmi célt –, a műemléki ingatlan-beruházáshoz kapcsolódó adóalap-csökkentés nem alkalmazható. 

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megismerheti a műemléki adóalap-kedvezmény több ütemben megvalósított beruházásra, illetve önellenőrzésre vonatkozó előírásait!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Cikksorozatunk első részét itt olvashatja el!

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Munkavállaló, aki a távollétét nem igazolta

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szabadság számítása gyed alatt

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

2019 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X