Külföldi vállalkozás Magyarországon: mikor kell telephelyet bejelenteni, és hogyan kell adózni?

Megosztás Tetszik

Külföldi vállalkozás magyarországi működése esetén, ha a taotörvény és/vagy a kettős adóztatási egyezmény alapján telephely keletkezik Magyarországon (például mert az ügyvezető itt él, vagy van egy online távmunkás munkavállalója), az azt jelenti, hogy fióktelephelyet kell bejegyeztetni? Ha nem kell fióktelephelyet bejegyezni, akkor milyen esetben nem kell? Ilyenkor is létrejön telephely, csak az adminisztratív telephelybejegyzés nélkül? Ilyen esetben hogyan tesz eleget a társaságiadó-, iparűzésiadó-kötelezettségnek, milyen nyilvántartást kell vezetnie? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.

Mindenekelőtt különbséget kell tenni fióktelep és telephely között.

E tekintetben tehát a fióktelep egy külföldi vállalkozás által belföldön létrehozott jogképes szervezet mely cégbejegyzéssel jön létre.

A fióktelep tehát cégjogi értelemben is létrejön és a cégneve alatt a külföldi vállalkozás javára jogokat szerezhet és terhére kötelezettséget vállalhat.

A számviteli törvény 2. paragrafusának (2) bekezdése is nevesíti a fióktelepet mint vállalkozót, s mint amely köteles éves beszámolót készíteni a kettős könyvvitel szabályai szerint.

Az így létrejött cégjogilag bejegyzett fióktelep társasági és helyi adó alapjának meghatározására nincs külön szabály. A fióktelep gyakorlatilag éppen úgy adózik, mint egy belföldi társaság.

A telephely fogalom tágabb mint a fióktelep fogalma. A nemzetközi adózásban a fióktelep csupán egy fajtája mindannak, amit telephelynek kell tekinteni. A kettős adóztatás elkerülését szolgáló egyezmények tulajdonképpen lehetővé teszik azt, hogy egy külföldi vállalkozás számára ne legyen kötelező fióktelepet alapítani. Az egyezménnyel érintett országok vállalkozásai tehát egyéb telephelyi jelenléttel is végezhetnek gazdasági tevékenységet az adott másik államban.

Tehát, ha egy külföldi vállalkozás nem rendelkezik fiókteleppel, akkor indokolt megvizsgálni, hogy egyéb telephelyi jelenléttel rendelkezik-e egy adott országban.

Telephely többek között a cég irodája, műhelye, építési terület. Szintén telephelyet keletkeztet egy sajátos jelenség is. Nevezetesen arról van szó, hogy amennyiben egy vállalkozás munkavállalója a vállalkozás nevében rendszeresen köt szerződést egy adott országban, akkor e tevékenység eredőjeként telephely keletkezik.

Nem minősül telephelynek, ha egy vállalkozás a termékeit csupán raktározza egy adott országban, vagy ha a termékeivel kapcsolatban információkat helyez el egy államban, például reklámozási célból.

Ha a vállalkozásnak egy irodája működik egy adott államban, ahol munkavállalókat foglalkoztat, s ezen munkavállalók nem kiegészítő, előkészítő tevékenységet folytatnak, hanem érdemben hozzájárulnak a vállalkozás gazdasági tevékenységéhez, akkor ezen hely nagy valószínűséggel telephelynek fog minősülni.

A telephely szerinti állam a telephelynek betudható nyereséget megadóztathatja.

A külföldi vállalkozó a 21T201 jelű nyomtatványon jelentheti be magyarországi telephelyét, s a bejelentés eredményeként a NAV adószámot fog képezni.

A külföldi vállalkozás belföldi telephelyének társaságiadó-kötelezettsége az első jognyilatkozatának napjától az utolsó jognyilatkozat napjáig vagy a külföldi vállalkozás megszűnéséig terjed.

A telephelynek – eltérően a fiókteleptől – nem kell éves beszámolót készítenie. Adókötelezettségét könyvviteli zárlat alapján állapítja meg.

Magyarországon a társaságiadó-törvény 14. paragrafusa megadóztatja a külföldi vállalkozás telephelyét.

Ennek során valamennyi belföldi telephelyhez közvetlenül kapcsolódó árbevételt, költségeket és ráfordításokat kell figyelembe venni, úgy, mintha a telephely a külföldi vállalkozástól független vállalkozás lenne.

Figyelemmel kell lennie az adóalap-csökkentő és -növelő tételekre, valamint a kapcsolt felekkel való ügyleteknél is figyelemmel kell lenniük a szokásos piaci árakra, s az ezzel kapcsolatos esetleges adóalap-kiigazításra. A telephely (a fióktelep is) és a külföldi vállalkozás ugyanis nevesítetten kapcsolt vállalkozásoknak minősülnek.

A telephely adóalapját további két növelő és egy csökkentő jogcím módosítja.

1. Növeli a telephely adóalapját a telephelyre közvetlenül könyvelt valamennyi adminisztrációs, ügyviteli költség.

2. Növeli a telephely adóalapját a telephely közvetítésével elért, de a telephelynél közvetlenül el nem számolt bevétel 5 százaléka.

3. Csökkenti ugyanakkor az eredményt a vállalkozás összes (tehát a székhelyén és a telephelyein) elszámolt általános ügyviteli, adminisztrációs költségeknek a telephelyre arányosan jutó összege, ez az arány azonban nem haladhatja meg  azt az arányt, melyet a telephelynél elszámolt bevétel a vállalkozás összes bevételében képvisel.

Iparűzési adó szempontjából a következőkre kell figyelemmel lenni:

Ha cégbejegyzéssel létrehozott fióktelepről van szó, akkor a beszámolóban szereplő adatok alapján kell elkészíteni az iparűzésiadó-bevallást.

Ha egyéb telephely miatt keletkezik adófizetési kötelezettség, akkor a nyilvántartásában – pénzügyi zárlatában – szereplő adatok alapján kell az iparűzésiadó-bevallást elkészíteni.

Az iparűzési adózásban használt valamennyi fogalom például nettó árbevétel, anyagköltség esetükben is megegyezik az egyéb vállalkozókra előírt szabályokkal és definíciókkal.

Esetükben is lényeges megemlíteni, hogy amennyiben kapcsolt vállalkozással folytat ügyletet a fióktelep vagy telephely (például a külföldi székhelyű vállalkozással), akkor köteles úgy megállapítani az adó alapját, hogy az megfeleljen a szokásos piaci árak alkalmazása mellett létrejött adóalapnak.

A szokásos piaci árakkal kapcsolatos társaságiadó-alap és iparűzésiadó-alap megállapításának további részletszabályai vannak, jelen válaszban csak általánosságban utaltam azokra.