További témák

Közhasznú egyesület tartós támogatása

  • adozona.hu

Milyen adóvonzata van, ha egy kft. tartósan, többmillió forintos támogatást fizet egy közhasznú egyesületnek? Az egyesület oldaláról merül-e fel bármilyen adóvonzat a kapott támogatás után? – kérdezte az Adózóna olvasója. Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Adott egy közhasznú egyesület, amely amatőrök részére nyújt teniszoktatást. Adott egy kft., amely nincs közvetlen kapcsolatban az egyesülettel, de mivel a tulajdonos rajong a tenisz sportért, így elhatározza, hogy támogatni szeretné az egyesületet. A kft. 2018. évi adózás előtti eredménye 80 000 e Ft volt, társaságiadó-fizetési kötelezettsége 7200 e Ft. A terv az, hogy a kft. köt egy hosszú távra szóló támogatási (mecénási) szerződést a közhasznú egyesülettel, melynek értelmében évente többmillió forinttal támogatja az egyesületet, mintegy mecénásként és az egyesület ebből a pénzből tehetséges gyerekek részére biztosítaná a fejlődést, versenyeken való indulást, az edzők fizetését, a szükséges eszközöket finanszírozná. A kérdéseink: 1. Ha a kft. kifizeti ezt a többmillió forintos támogatást, akkor van-e valamilyen hátrányos adóvonzata? Például 30 millió forintos támogatás esetében egyrészt csökkentheti a kft. az adóalapját 30 millió forinttal, mivel elismert költségnek minősül és emellett további 20%-kal (6000 e Ft) a társasági adóját is szintén a közhasznúság miatt. Ezt jól gondoljuk? Ha lehet, akkor a példa szerint kérnénk szépen a választ. 2. Az egyesület oldaláról merül-e fel bármilyen adóvonzat a kapott támogatás után, vagy mivel a közhasznú tevékenysége keretében költi el a pénzt, így a költségek elszámolhatóak a bevétellel szemben? Elegendő a kapott támogatásról igazolást kiállítani vagy számlát kell adni róla (ez utóbbi áfás vagy adómentes legyen)?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) előírása szerint adománynak minősül, ha az adózó közhasznú egyesület közhasznú tevékenységét támogatja és teljesül, hogy a társasági adóban elérhető kedvezményeken kívül ez nem jelent vagyoni előnyt a kft.-nek, a kft. tagjának, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a természetes személy tag vagy részvényes közeli hozzátartozójának. Nem minősül vagyoni előnynek a kft. nevére vagy tevékenységére utalás. De vagyoni előny például, ha a felsorolt természetes személyek részesülnek kedvezményes teniszoktatásban.

Ha a támogatás adomány, akkor az egyesület igazolása alapján az elismert költség, azaz az elszámolt ráfordítás nem növeli az adózás előtti eredményt. Emellett az adóalap (és nem az adó) csökkenthető a 30 millió forint 20 százalékával, azaz 6000 ezer forinttal, de ha az adózás előtti nyereség kisebb lenne, akkor legfeljebb az adózás előtti nyereséggel. Ez a kedvezmény is az egyesületi igazolás alapján érvényesíthető.

Lehetőség van arra is – ha hosszú távon tervezi a kft. a támogatást – hogy úgynevezett tartós adományozási szerződést kössön az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) szerint. Ennek lényege, hogy a civil szervezet és a kft. írásban köt szerződést és ennek alapján a kft. pénzbeli támogatást nyújt, kötelezettséget vállalva arra, hogy az adományt a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább 3 évben, évente legalább egy alkalommal – azonos vagy növekvő összegben – ellenszolgáltatás nélkül adja. Nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatás nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére.

Ilyen szerződés esetén – amellett, hogy a nyújtott támogatás elismert költség – a támogatás 40 százalékával – a példában 12 000 ezer forinttal, legfeljebb az adózás előtti nyereséggel csökkenthető az adóalap. E kedvezmény érvényesítése esetén azonban számolni kell azzal, hogy növelni kell

– a többletkedvezménnyel (a támogatás 20 százalékával, adott esetben 6000 ezer forinttal) az adóalapot, ha az egyesületet törlik a közhasznúsági nyilvántartásból vagy jogutód nélkül megszűnik, és ezért a kft. nem teljesíti a támogatást, vagy

– a többletkedvezmény kétszerese növeli az adóalapot, ha az adózó bármely más ok miatt nem teljesít a szerződésnek (megállapodásnak) megfelelően.

Az egyesületnél a támogatás (az adomány) az alapcél szerinti tevékenység bevétele, a felmerült költség az alapcél szerinti tevékenység költsége, így ezen adatok nem képezik a társasági adó alapját. Az egyesület társaságiadó-alapja ugyanis a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményének módosításokkal korrigált összege. A vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményét pedig az Ectv. szerinti gazdasági-vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményének megfelelően kell megállapítani, azzal, hogy nem minősül vállalkozási tevékenységnek az Ectv. szerint gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő – alapcél szerinti (közhasznú) – tevékenység.

[Tao. tv. 4. § 1/a pont, 7. § (1) bekezdés z) pont és (7) bekezdés, 8. § (1) bekezdés s) pont, 3. számú melléklet A) fejezet 13. pont, B) fejezet 17. pont, 9. § (1)–(1a) bekezdés, Ectv. 2. § 27. pont]

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Ingatlan-bérbeadás

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Családi gazdaság tagjai, munkaviszony

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Passzív hallgatói jogviszony

Széles Imre

tb-szakértő

2019 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X