Kapcsolt vállalkozások összeszámítási kérdései különböző adónemeknél

Erdős Gabriella adószakértő, TaxMind Kft.

2020.07.02., 06:15 Frissítve: 2020.07.07., 10:12

Tetszik

A kapcsolt vállalkozások fogalma a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényhez köthető, azonban egyre több jogszabály használja a kapcsolt vállalkozások fogalmát más, nem transzferárakkal összefüggő célokra is. A következőkben azt tekintjük át, hogy a kapcsoltság más adónemekben hogyan befolyásolja az adófizetési kötelezettséget.

Kapcsolt vállalkozás [a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) 4. § 23. pont] lehet két vállalkozás a közvetlen vagy közvetett többségi befolyás (Ptk. 8:2. §) vagy a közös ügyvezetés miatt. A többségi befolyás megvalósulhat többségi szavazás vagy a vezető tisztségviselők/felügyelőbizottsági tagok többségének a megválasztására, illetve visszahívására való jogosultság útján.

Már a meghatározásnál is rengeteg kérdés merülhet fel. A Tao tv. ugyanis csak a többségi szavazat, többségi befolyás esetét tárgyalja, a többségi részesedést nem. Ezért aztán könnyű olyan esetet konstruálni, ahol a többségi szavazati jogokat kisebbségi tulajdonos gyakorolja, vagy azért, mert nem szavazó részvények is vannak, vagy azért, mert a tulajdoni arányok eltérnek a szavazati arányoktól. A jogszabály szellemével viszont az van összhangban, ha azok a vállalkozások, amelyeket közös érdek mozgat, kapcsoltak.

Hasonlóan problematikus a közeli hozzátartozók összeszámításának a kérdése akkor, ha az egyik fél az egyik társaságban, a másik a másik társaságban többségi szavazattal rendelkező tulajdonos, és akkor még nem is beszéltünk olyan kérdésekről, hogy lehet-e két ember közvetve közeli hozzátartozó, például a második férj és a feleség első házasságból származó leánya.

Az ügyvezetés egyezőségének kérdésével a Kúria is foglalkozott (Kfv. I. 35.388/2017/4.), de itt is rengeteg még a nyitott kérdés. Ilyen például a közös vagy önálló képviselet, az igazgatótanács részleges egyezősége, vagy az üzleti és pénzügyi politikára való döntő befolyásgyakorlás és az ügyvezetés kapcsolata, hogy csak néhányat említsünk.

A kapcsolt vállalkozások körének meghatározása tehát már önmagában sem egyszerű feladat, azonban a társasági adózásban ennek alapesetben csak akkor van adókövetkezménye, ha a kapcsolt vállalkozások között ügyletek történnek, és ezeknek az ára eltér a piaci ártól.

A jogalkotásban egyre népszerűbbé látszik válni a kapcsolt vállalkozások Tao tv.-beli fogalmának alkalmazása más adónemeknél a különleges adózási mód használatára való jogosultság, a progresszív adókötelezettség, illetve a sávosan korlátozott ráfordítás levonhatóság számításához. A következőkben három törvényt tekintünk át ebből a szempontból.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja: a kapcsoltság különböző módjai miatt előfordulhat-e, hogy egy társaság több csoportnak is kapcsolt vállalkozása, és ha igen, akkor a törvény alapján ilyen esetben hogyan kell meghatározni az adó alapját vagy a levonhatóság mértékét!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.