Erre kell ügyelni az éttermi nyugták elszámolásánál

Megosztás Tetszik

A társaságok számára nagy könnyebbséget jelent, hogy az éttermi nyugták meghatározott esetekben elszámolhatók. Ám ilyenkor is számos szabály betartására kell ügyelni. Összefoglaltuk.

A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény ez évtől hatályos módosítása kiegészítette a hivatkozott törvény 3. számú melléklet B részét egy új 21. ponttal, amely szerint az éttermi szolgáltatás igénybevétele esetén a bankkártyával, hitelkártyával történő fizetésre tekintettel kapott nyugta alapján elszámolt költség, ráfordítás is vállalkozási érdekében felmerülőnek számít, feltéve, ha a szolgáltatás igénybevétele megfelel a személyi jövedelemadó reprezentáció fogalmának.

Korábban a gyakorlatban sokszor tették fel a kérdést két olvasatban is: egyrészt, milyen kellemetlen egy éttermi vendéglátás után a nagyvonalúságot megőrizni, miközben az áfá-s számlára vár az ember, illetve miért van erre szükség? Másrészt miért tudják külföldön a hasonló ügyeket egyszerűbben, egyszerűbb bizonylatoknál is elintézni, illetve a külföldi nyugták elszámolhatók-e nálunk? Ezt a kérdéskört igyekszik kezelni a hivatkozott módosítás.  Mire is vonatkoznak az új szabályok, illetve mi van tágabb értelemben mögötte?

Először is kiindulópontul a személyi jövedelemadó reprezentáció fogalmára hivatkozik a változás. Ha az elmúlt éveket nézzük, azt látjuk, hogy a reprezentáció és üzleti ajándék kezelése pár évente jelentősen módosul.

E téren az utolsó nagy rendszerbeli változás 2012-ben volt, amikor az adótörvények úgy módosultak, hogy a reprezentációs költségek és az üzleti ajándékok értékével már nem kell növelni a társasági adó alapját, viszont ezeket a kiadásokat a személyi jövedelemadó törvény „egyes meghatározott juttatás"-ként nevesíti (2011 előtt természetbeni juttatásnak hívta a törvény). Az egyes meghatározott juttatások után 16 százalék személyi jövedelemadót (szja) és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást (eho) kell megfizetni, mégpedig a juttatás értékének 1,19 szerese után.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 1000 forint elszámolt reprezentációs költség után
Szja: 1000 x 1,19 = 1190;  1190 x 16% = 190,4 Ft
Eho: 1000 x 1,19 = 1190;  1190 x 27% = 321,3 Ft
Teljes közteher:  190,4 + 321,3 =511,7 Ft, azaz 51,17% mértékű közterhet (személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást) kell megfizetni.

Lényeges különbség ugyanakkor – szemben a 2010 előtti szabályozással –, hogy 2012-től nincs adómentesen elszámolható része a reprezentáció költségeknek illetve az üzleti ajándékoknak. Korábban ugyanis adómentes volt az adózók összes bevételének 1százalékát el nem érő reprezentációs költség, illetve az üzleti ajándékokra fordított összegből az adózó statisztikai létszámával számítva 5000 Ft/fő összeg. 2012-ben ezek az adómentes részek nem kerültek vissza a törvénybe, ami azt jelenti, hogy ezek a kiadások az első forinttól kezdve adókötelesek. Emiatt az adó elszámolásának, bevallásának módja is változott és a vállalkozásoknak a reprezentációs költségek és az üzleti ajándékok utáni adókat havonta kell bevallaniuk és megfizetniük.

Egyesület, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány, közalapítvány esetében 2012-ben sem volt ilyen lényeges változás. Megmaradt ugyanis ezen szervezetek esetében az a szabály, hogy adómentesen adhatnak üzleti ajándékot, számolhatnak el reprezentációs költséget az összes bevételük vagy az összes költségük-ráfordításuk – a két összeg közül a kisebbet kell figyelembe venni – értékének 10 százalékáig. Az értékhatárt meghaladó összeg után már nekik is jelentkezik a fenti példában kiszámított, összesen 51,17 százalék közteher. Ezen szervezetek esetében 2012-ben némi szigorítást jelentett, hogy csak azokat az üzleti ajándékokat adhatják adómentesen, amelyek egyedi értéke nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát. Tekintettel arra, hogy a fenti non-profit szervezetek esetében csak év végén állapítható meg az adómentesen elszámolható rész, így esetükben – az eddigi gyakorlattal egyezően – a reprezentációs költségek és az üzleti ajándékok után elszámolandó közterheket a tárgyévet követő év ötödik havi adó- és járulékbevallásában kell bevallaniuk és megfizetniük.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, pontosan mire vonatkozik az új szabályozás és milyen előírásokra kell tekintettel lenni!