Elhatárolt veszteség tulajdonosváltás, beolvadás esetén

Kocziha Andrea, Partner, Managing Director, Moore Hungary

2026.08.25., 06:15 Frissítve: 2026.08.24., 17:55

Megosztás

Tetszik

A tulajdonosi szerkezet változása és az átalakulások – köztük a beolvadás – számos adójogi kérdést vet fel az érintett társaságoknál. Ezek közül kiemelt jelentőséggel bír az elhatárolt veszteség további felhasználhatóságának kérdésköre, amelyre a társasági adó szabályai nem minden esetben biztosítanak korlátlan lehetőséget. Írásunk célja az elhatárolt veszteség felhasználására vonatkozó azon szabályok és feltételek összefoglalása, amelyekre az elhatárolt veszteség felhasználásának általános szabályain túl tulajdonosváltás és beolvadás esetén az érintett adózóknak szintén figyelmet kell fordítaniuk.

Állítsa be, hogy az Adózóna cikkeit mindig az elsők között lássa a Google keresőben

Tulajdonosváltás

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 17. § (9) bekezdése szerint az adózó nem jogosult az adóévben és az azt megelőző bármely adóévben keletkezett elhatárolt veszteség felhasználására, ha benne olyan adózó szerez a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) szerinti közvetlen vagy közvetett többségi befolyást (ide nem értve az átalakulással, egyesüléssel, szétválással történő részesedés szerzést), amely e befolyása megszerzését megelőző két adóévben (a jogelődje tagi, részvényesi jogviszonyát is figyelembe véve) nem állt folyamatosan az adózóval vagy jogelődjével kapcsolt vállalkozási viszonyban.

Ezen szabály alapján tehát ha a kapcsoltsági viszony nem áll fenn az adózó és a többségi befolyást szerző között, az elhatárolt veszteség felhasználása alapesetben nem megengedett.

kapcsoltság, elhatárolt veszteség, tulajdonosváltás, többségi befolyás, beolvadás, átalakulás, jogelőd, jogutód, — A tulajdonosváltás, átalakulás esetén alkalmazandó szabályok komplex vizsgálatot igényelnek.

Fontos kiemelni, hogy a Tao. tv. szövegezése szerint a korlátozás azon esetekre vonatkozik, amikor „adózó" szerez többségi befolyást egy társaságban. Adózó pedig a Tao. tv. 2. §-a szerinti belföldi és külföldi személy lehet. Ha az új többségi tulajdonos egy olyan külföldi társaság, amelynek nincs magyar társaságiadó-alanyisága (például nincs magyar telephelye, az üzletvezetés helye nem Magyarország), úgy a Tao. tv. 17. § (9) bekezdésében foglalt korlátozások nem alkalmazandók.

Az Adózóna további, társasági adóról szóló cikkeit ITT olvashatja el.

A Tao. tv. két speciális esetben megengedi az elhatárolt veszteség felhasználását még akkor is, ha a kapcsoltsági feltétel nem teljesül.

OLVASSA TOVÁBB! Erről szól még a cikk:

• a fent említett két speciális eset,

• a beolvadásra vonatkozó szabályok.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.