Csoportos társaságiadó-alanyiság: közeleg a kérelem beadásának határideje

Megosztás Tetszik

2025. november 20-áig nyújthatják be kérelmüket az adóhatósághoz azok a cégcsoportok, melyek 2026-tól a csoportos társaságiadó-alanyiságot szeretnék választani, illetve már létező csoport esetén azok, akik megszüntetni kívánják azt. Szintén eddig az időpontig kérhető a csoporthoz való csatlakozás. Azoknak a cégeknek, melyek elmulasztják a kérelem beadását, egy teljes évet kell várniuk az újabb lehetőségre, írja hírlevelében a Forvis Mazars Kft.

A csoportos társasági adóalanyiság rendszerének egyik kiemelt célja a lehetőséggel élő vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, ugyanis annak tagjai az egymással folytatott ügyleteikre vonatkozóan nem, vagy csak részben kötelesek alkalmazni a transzferárazási szabályokat, beleértve a transzferár-dokumentáció készítési kötelezettséget és az adóalap kölcsönös módosítására vonatkozó rendelkezéseket is. Így különösen megfontolandó a tao-csoport választásának kérdése olyan magyarországi kapcsolt vállalkozások esetében, amelyek között nagyszámú dokumentálandó tranzakció zajlik, illetve olyan esetben is, ahol a szokásos piaci ár megállapítása – az ügylet speciális jellege miatt – nehézségekbe ütközik. A tao csoport választásával tehát csökkenthetők a transzferár-dokumentáció készítésére fordított költségek, illetve kiküszöbölhető a dokumentációval kapcsolatos mulasztási bírság kockázatai is (hiányzó vagy hiányos tartalmú transzferár-nyilvántartás esetén a maximális bírságtételt a 2023-as adóévtől kezdődően jelentős mértékben emelték, nyilvántartásonként kettő millió forintról ötmillió forintra, ismételt jogsértés esetén négymillió forintról tízmillió forintra). A transzferár-dokumentációkkal kapcsolatos, társasági adóbevallásba kerülő adatszolgáltatási kötelezettség is elkerülhető a 2026-os adóévtől, amennyiben a leendő csoporttagoknak csak egymás között vannak kapcsolt ügyletei.

Másrészt a csoportos adóalanyiság érdemi adómegtakarítással is járhat olyan cégcsoportok esetében, ahol van veszteséget termelő csoporttag, hiszen a csoporttagok a megadott szabályok szerint érvényesíthetik egymás között veszteségeiket. A csoportos társaságiadó-alany adóalapja ugyan a csoporttagok által egyedileg megállapított, nem negatív adóalapok összege lesz, azaz a közös adóalap nem kerül nettósításra a veszteséges évet záró tagok veszteségeinek összegével, ugyanakkor a tagok egymás között érvényesíthetik a tao csoport tagjaként keletkezett veszteségeiket. További megfontolást igényel, ha a csoport valamely tagja egyébként adókedvezmény érvényesítésére jogosult, vagy egyébként már megkezdett adókedvezményét érvényesítené tovább, hiszen eltérő szabályok vonatkoznak például a fejlesztési adókedvezményre, illetve a látványcsapat-sportok támogatásának adókedvezményére.

A csoportos társaságiadó-alanyiság választásához egyidejűleg több fontos tényezőt és feltételt is figyelembe kell venni. Vizsgálni kell például, hogy minden, csatlakozni kívánó kapcsolt vállalkozás megfelel-e a követelményeknek. Továbbá az adóalap meghatározása is kihívásokat jelenthet: a kamatlevonást korlátozó szabály alkalmazása miatt a csoportos adóalanyiság választása akár kedvezőtlen is lehet a csoport számára.