Céges pénzek magáncélú használatának veszélyei

Megosztás Tetszik

Kis cégeknél, családi vállalkozásoknál nagyon gyakori, hogy a társaság tagjai sajátjukként használják a céges pénzeket. Ennek egyenes következménye az üres, de papíron felduzzasztott házipénztár, ami miatt az adózó vagyonvizsgálatot és bírságokat is kockáztat.

A NAV közleményben hívta fel a figyelmet a következő érdekes esetre, amely okán vagyonosodási vizsgálatot indított:  „A magánszemély folyamatosan a céges pénzből fizette a lakáshitelét, jelentős nagyságrendben vásárolt ingóságokat, ingatlanokat, továbbá pénzforgalmi számlájára nagy összegben teljesített befizetéseket, melyekre megfelelő fedezettel nem rendelkezett. A Dél-alföldi régióban egy vállalkozó többek között saját lakáshitelét is cégének „fekete” bevételeiből fizette. A közelmúltban zárult vagyonosodási vizsgálat miatt csaknem 19 millió forint büntetésre számíthat.”

A vagyonosodási vizsgálat során az adóhatóság megvizsgálta a házastárssal közös bankszámlát is, amelyből kiderült, hogy a házaspár érdekeltségébe tartozó gazdasági társaság jelentős összegeket utalt át a családi számlára, melyekből lakáshitelüket törlesztették. Eközben a gazdasági társaság ezeket az átutalásokat a könyvelésben nem szerepeltette, ráadásul az összegeket korábban ugyancsak számviteli bizonylat nélkül bevételezte a pénztárba.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint jövedelemnek minősül a magánszemély bármilyen címen és formában megszerzett bevételének egésze, költségekkel csökkentett része, vagy meghatározott hányada. A gazdasági társaságtól a magánszámlára utalt és onnan a lakáshitel törlesztésére felhasznált összegek a magánszemélyek adózatlan egyéb jövedelmének tekinthetők.

„A vagyonosodási vizsgálat eredményeként a NAV a 10 millió forintos adóhiányon túl, további 9 millió forint bírságot és pótlékot is megállapított."

Sokan a mai napig nincsenek tisztában azzal, hogy a cég által „keresett” pénzeket nem lehet büntetlenül leemelni a bankszámláról, magánszámlára vagy más, a vállalkozáshoz nem kapcsolódó áruk vásárlására használni, hiszen ebből könnyen vagyonosodási vizsgálat lehet. A magyar vállalkozók sokszor a céges bankkártyát használják minden fajta vásárlásaikra, vagy jól visszakövethető, hogy amennyiben pénz érkezik a céges bankszámlára, azt csaknem azonnal leveszik a számláról, még rosszabb esetben ezt átutalják vagy ráteszik a magánszámlájukra. Ez kétélű fegyver, hiszen egyrészről vagyonosodási vizsgálat során adózatlan jövedelmet keletkeztet a magánszemélynek, másrészről a levett (és a magánszemély javára fordított) összegek folyamatosan növelik a cég házipénztárát. A mérlegkészítési időszakban pedig döbbenten figyelik, mekkora házipénztárt okozott a céges pénzek folytonos levétele.

Hogy hogyan jön erre rá a NAV? Az adóhivatal először egy céges vizsgálatot – általában egy rövidebb, 30 napig tartó, egyes adókötelezettségek vizsgálatát - folytat le, amely során a következőkre lesz figyelmes:

• Amennyiben a rövidebb 30 napig tartó céges vizsgálatot választja az adóhatóság, valószínűsíthető, hogy nem a cégre kiváncsiak, hanem a tagokat szeretnék ellenőrizni, itt a tagi kölcsönöket, más kölcsönöket és a tagoknak, ügyvezetőnek történő utalásokat vizsgálják
• A bankszámlákon folyamatos átutalások találhatóak az ügyvezetők, cégtulajdonosok vagy más magánszemélyek bankszámláira, azonban kölcsönszerződések nincsenek, könyvelési bizonylatok nem találhatóak, indul is a vagyonosodási vizsgálat.
• A céges vizsgálat eredményét, a cég bankszámláit felhasználják a magánszemély vagyonosodási vizsgálatánál, összevetik a magánszemély kiadásaival és bankszámláival.
• A bankszámlák összevetéséből az is kideríthető,  ha esetlegesen a magánszemély számlájára egy külföldi bankszámláról érkeznek pénzek. Ebben az esetben a NAV megkeresi a külföldi adóhatóságot, hogy információt nyerjen a külföldi bankszámlákról vagy külföldi céges bankszámláról.
• Nagyon gyakori probléma, hogy egy munka munkadíját a vállalkozó privát bankszámlájára utalják, amelyet a könyvelésben nem szerepeltetnek, számla nem készül róla.

Felhívjuk a figyelmet, hogy ilyen esetekben a magánszemélynél megállapítják az szja-t, ehót, majd sok esetben a céget is megbüntetik a járulékok megfizetésére a munkavállaló után.

Mi a teendő? Munkám során sok esetben látom, hogy a céges pénzekből fizeti a magánszemély a lakáshitelét, amely teljesen jól visszakövethető a NAV eszközeivel is. A személyi jövedelemadó (szja) törvény lehetővé teszi, hogy a munkaadók - hitelintézet vagy pedig a kincstár útján, lakáscélra - adómentesen, vissza nem térítendő támogatást nyújtsanak a munkavállalóiknak. Az idei változás az, hogy hitel törlesztéséhez is adható a támogatás.

A fenti jogszabályváltozás lehetővé teszi, hogy amennyiben a cége munkavállalója is, akkor adómentesen 5 millió forintig vissza nem térítendő támogatást kapjon. Így már nem érdemes a céges bankszámláról a magánszemély lakáshitelét minden bizonylatolás nélkül utalgatni, vagy az ügyvezető számlájára rávezetni.

A magánszemély számlájára érkező munkadíjakat a vállalkozó pedig mindenképp számlázza ki és úgy tüntessék fel, mintha a pénztárba érkező pénz lenne.

A vállalkozásból a magánszemélynek a béren felül jutatt összegeket szintén bizonylatolni és rendezni kell, akár önellenőrzéssel stb.