Jutalom járulékkötelezettsége szakképzési munkaszerződéses duális tanulónál

Megosztás Tetszik

Április 19-én vette kezdetét az Országos Bérügyviteli Bajnokság, amelyet – a BGE, az MKIK és a NAV mentorálásával – 12. alkalommal hirdetett meg a NEXON 2024-ben. Cikksorozatunkban a bajnokság 1. fordulójának feladataiból válogatunk, ismertetve azok megoldásait. Jelen írásunkban azt vizsgáljuk, hogy terheli-e járulékkötelezettség a – szakképzési munkaszerződéssel rendelkező – duális tanuló 50 ezer forintos jutalmát.

A feladat

Nagy Anett szerződés szerinti díjazása 2024. március hónapban bruttó 125 000 Ft/hó. A tanuló 2024. március hónapra, a 2023/2024 tanév I. félévében, a szakmai oktatáson nyújtott kiemelkedő munkájára tekintettel bruttó 50 000 Ft jutalomban részesült. A tanuló – szerződése szerint – évente kétszer legfeljebb bruttó 50 000 Ft jutalomra lehet jogosult, melynek kifizetése a március havi és a szeptember havi díjazással együtt esedékes.

Megoldás

Azt kell eldönteni, hogy a szóban forgó szituációban a jutalom, amely benne foglaltatott a szakképzési munkaszerződésben, tb-járulék-alap vagy sem, azaz pénzbeli juttatásként [Tbj. 27. § (1) bekezdés a) pont] vagy egyéb juttatásként (2019. évi LXXX. törvény a szakképzésről 85. § (2) bekezdése) kell kezelni.

Az egyik álláspont szerint egyéb juttatásról van szó, ezért járulékmentesség áll fenn, hivatkozva – többek között – egy tavalyi SALDO-s szakképzéssel összefüggő előadáson elhangzottakra, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által kiadott tájékoztatóra, amely szerint a szakképzési munkaszerződés alapján a munkabéren felül adható a minimálbér mértékéig egyéb juttatás, amely szja-, tb-járulék- és szochomentes. Ezen álláspont alapján 50 000 forintos bruttó jutalomra nem számolandó tb-járulék.

Az MKIK "Duális képzéssel a munka világában, 2024" c. kiadványának 6. fejezetében „A szakképzési munkaszerződés alapján járó munkabér és egyéb juttatás adó és járulékszabálya” címszó alatt az alábbiak olvashatók:

"A szakképzési munkaszerződés alapján folytatott duális képzés esetében [az Szja tv. 1 sz. mellékletének 4.11 pontja alapján] szja-mentes az Szkt. alapján meghatározott mértékben kifizetett munkabér. Ennek megfelelően a munkabér legfeljebb havi 168 000 forintig lehet adómentes.

A szakmát tanuló részére a szakképzési munkaszerződése alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás (munkabér) járulékalapot képező jövedelem, amelyet 18,5% társadalombiztosítási járulék terhel.

A tb-járulék a magánszemély terhe, amit a duális képzőhelynek kell a szakképzési munkaszerződés alapján járó munkabérből levonnia.

A szakképzési munkaszerződésre a Tbj. járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezését nem kell alkalmazni.

A duális képzőhelynek a szakmát tanulóval kötött szakképzési munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra tekintettel nem keletkezik szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége. (Ezt nevezzük szocho-mentességnek, ami nem keverendő össze a szocho-kedvezménnyel). Ez a szocho-mentesség vonatkozik mind a szakképzési munkabérre, mind az egyéb pénzbeli és nem pénzbeli juttatásra összeghatártól függetlenül.

A szakképzési munkaszerződés alapján a munkabéren felül adott egyéb juttatások a minimálbér összegéig, 2024-ben 266 800 forintig adhatók szja-mentesen, amely összegkorlát a teljes adóévre vonatkozik. Mivel éves keretről van szó, ezért kifizethető egy összegben, illetve több hónapra elosztva is. Az szja-mentes egyéb juttatás nem képezi a tb-járulék alapját sem, illetve szocho-fizetési kötelezettséget sem von maga után.

Az egyéb juttatás lehet pénzbeli és nem pénzbeli is, amelynek akkor lehet jelentősége, ha a juttatás meghaladja az adómentes keretet. Az egyéb pénzbeli juttatás – mint például a szakmát tanuló helyi közlekedési bérletének megtérítése számla alapján – szja-mentes összeghatárt meghaladó része munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, amely szja- és járulékköteles, de szocho-fizetési kötelezettséget nem von maga után. Nem keletkeztetnek szja-kötelezettséget és nem fogyasztják az adómentes keretet azok az egyéb juttatások (munkaruha, védőeszköz, védőital, közigazgatási határon kívülről történő munkábajárás bérlettérítése), amelyeket a munkavégzés feltételeként köteles biztosítani a gazdálkodó szervezet. Fontos, hogy ha egy juttatást az Szja tv. külön adómentességi jogcímen mentesít az adó alól (pl. kulturális szolgáltatás), akkor az sem csökkenti az adómentesen adható 266.800 forintos éves keretösszeget."

A járulékmentesség mellett érvelők – az MKIK tájékoztató füzetében található információkon túl – hivatkozhatnak a Tbj. 27. § (1) bekezdés a) pontjára is, amely – a járulékalapot képező jövedelem között – nem nevesíti külön az egyéb juttatást, hanem csak a „pénzbeli juttatást”:

"27. § (1) Járulékalapot képező jövedelem

a) az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás, a felszolgálási díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj..."

Látható, hogy a Tbj. csak a pénzbeli juttatást tekinti járulékalapot képező jövedelemnek, az egyéb juttatásra nem tér ki.

Az egyéb juttatás fogalmával a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 85. § (2) bekezdése, illetve a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 253. § (2) bekezdése foglalkozik:

2019. évi LXXX. törvény 85. § (2) "A tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt egyéb juttatásként megilletik a duális képzőhelyen a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy által választott szakmához szükséges szakképzettséggel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatások."

12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 253. § (2) "A tanuló számára az Szkt. 85. § (2) bekezdése szerinti egyéb juttatást a tanuló által választott szakmához szükséges szakképzettséggel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatással azonos mértékben, de legfeljebb évente a szakirányú oktatás központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott önköltsége egyhavi összegének százhatvannyolc százalékáig kell biztosítani. Az egyéb juttatásra a tanuló az általa ledolgozott napokra tekintettel arányosan jogosult."

A feladatkiírás azonban sehol nem tartalmazza, hogy az 50 000 forintos jutalom egyéb juttatás lenne, s a tanuló azért kapja, mert a „szakmához szükséges szakképzettséggel betöltött munkakörben foglalkoztatott” munkavállalók is kapják.

Az egyéb juttatás ellenérve az, hogy a jutalom szerepelt a munkaszerződésben, amelyet „a 2023/2024 tanév I. félévében, a szakmai oktatáson nyújtott kiemelkedő munkájára tekintettel” kapott a tanuló, s nem azért, mert más munkavállalók is kaptak.

Egyébként is az egyéb juttatásokról – a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 250. § (4) bekezdésének a) és b) pontja szerint – nem a munkaszerződésben kell rendelkezni, hanem egy írásos tájékoztatóban:

"250. § (4) A duális képzőhely a szakképzési munkaszerződés aláírásával egyidejűleg – az Mt. 46. és 47. §-ában foglaltak mellett – írásban tájékoztatja a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt

a) a munkabér és az egyéb juttatás kifizetésének időpontjáról, az azt terhelő fizetési kötelezettségek levonásáról,

b) a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy számára nyújtható egyéb juttatások és kedvezmények megjelölését, azok mértékét és nyújtásának feltételeit..."

Az 50 000 forintos jutalmat tehát a járulékköteles pénzbeli juttatásokhoz kell sorolni, melyre vonatkozik a Tbj. 27. § (1) bekezdés szerinti rendelkezés, azaz a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás járulékalapot képező jövedelem, amelyet 18,5% társadalombiztosítási járulék terhel.

Számokban kifejezve:

Mindezekre tekintettel a NEXONbér szoftver az ügyfélre bízza annak paraméterezését, hogy – a körülményekre tekintettel – a jutalmat járulékalapot képező jövedelemnek tekinti vagy járulékmentesség szerint kezeli.

A tartalom a NEXON Kft. megbízásából készült (szerző: dr. Henczi Lajos c. egyetemi tanár). A cikk létrehozásában az Adózóna.hu szakértői nem működtek közre.