adozona.hu
Vesztett a NAV a Kúrián: durván megadóztatta volna a kártérítést is
//adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Veszitett_a_NAV_a_Kurian_meg_a_karteritest__G78N8O
Vesztett a NAV a Kúrián: durván megadóztatta volna a kártérítést is
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) álláspontjával ellentétesen határozott a Kúria az ellenőrzött tőkepiaci ügylet kapcsán megítélt elmaradt haszon és kamatának adózására vonatkozó kérdésben – közölte a Kúria Sajtótitkársága. A döntés révén az így megszerzett jövedelem után jóval kevesebb közterhet kell fizetnie a magánszemélynek, mint amennyit az adóhatóság kirótt volna.
A döntés előzménye, hogy egy magánszemély a személyi jövedelemadóról szóló (szja) törvény 67/A paragrafus (3) bekezdése szerinti ellenőrzött tőkepiaci ügyletben, befektetési szolgáltató közreműködésével arany, földgáz és nyersolaj árát követő certifikátokat vásárolt piaci áron, és kára keletkezett, mert a befektetési szolgáltató nem tájékoztatta a szerződés megkötését és teljesítését érintő lényeges körülményekről.
A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választott Bíróság (VB) felperes részére elmaradt haszon és kamatai címén általános kártérítést ítélt meg. A magánszemély és a NAV között jogvita keletkezett abban a kérdésben, hogy a kártérítésként megítélt összeg adózására az szja-törvény 1. paragrafus (9) bekezdés a) és b) pontjának, vagy az egyéb jövedelmet szabályozó 28. paragrafusának a rendelkezéseit kell-e alkalmazni.
A NAV által képviselt álláspont szerint az ügyben megítélt kártérítés az szja-törvény 28. paragrafusa szerinti egyéb jövedelemnek minősül, amit az első fokú bíróság is megerősített. Ennek megfelelően a magánszemélynek nem az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó elmaradt jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kellett volna adóznia, hanem a teljes összeg után 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kellett volna fizetnie.
A Kúria döntése értelmében azonban, „ha jövedelmet pótló kártérítésről kell dönteni, akkor az szja-törvény 1. paragrafus (9) bekezdés a) és b) pontja az irányadók, melyek szerint a kártérítés jogcíme nem maga a kártérítés, hanem az elmaradt jövedelemre irányadó szabályok szerint kell eljárni, tehát a jövedelmet pótló kártérítés az elmaradt jövedelem helyén adózik, elmaradt jövedelem jogcímén.
A késedelmi kamatot pedig arra a bevételre irányadó szabályok szerint kell figyelembe venni, amelynek késedelmes, illetve nem, vagy nem szerződésszerű teljesítésére tekintettel juttatják. A felperes esetében ezért a perben vitatott, elmaradt haszonra tekintettel kapott, VB által megítélt általános kártérítés és annak késedelmi kamata ebbe a körbe tartozik.”
Vagyis a NAV és az első fokú bíróság a magánszemély részére elmaradt haszon és kamatai miatt megítélt általános kártérítést tévesen minősítette az szja-törvény 28. paragrafusa szerinti egyéb jövedelemnek.
A Kúria alaposnak találta tehát a felperes kereseti és felülvizsgálati kérelmét, ezért az adóhatóság határozatát, valamint a keresetet elutasító jogerős bírósági ítéletet hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte. Előírta, hogy az új eljárást a Kúria ítéletébe foglalt jogi álláspont figyelembe vételével kell lefolytatni, és ennek értelmében kell a rendelkezésre álló adatok alapján dönteni arról, hogy a felperesnek keletkezett-e, s ha igen, akkor milyen összegű adóztatható bevétele, illetve jövedelme, amelyek nem minősíthetők egyéb jövedelemnek.
Ez azt jelenti, hogy a kártérítésként kapott összeg az szja-törvény 67/A paragrafusa szerinti ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó olyan ügyleti nyereség, amellyel szemben az adóévi ügyleti veszteségek elszámolhatók, az így megállapított jövedelem adójával szemben alkalmazható az adókiegyenlítés, továbbá ezt a jövedelmet egészségügyi hozzájárulás nem terheli.
Látható, hogy a NAV álláspontjának elfogadása esetén sérült volna az adójogi semlegesség, mert a magánszemély a kártérítéssel kedvezőtlenebb helyzetbe került volna annál, mintha ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet szerzett volna.
Hozzászólások (0)