Új: szja az adóügyi illetőség változásából származó jövedelem után

Megosztás Tetszik

Az egyes adózási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/927. számú törvényjavaslat alapján a személyi jövedelemadóról szóló törvényben várhatóan bevezet az Országgyűlés egy „kilépési adót” (angolul exit tax), mellyel akkor kell foglalkozni, ha a magánszemély illetősége változik.

Az szja-törvény a tőkejövedelmek adózásával összefüggésben várhatóan egy új alcímmel egészül ki, mely tartalmazza az adóügyi illetőség változásából származó jövedelem adózására vonatkozó új rendelkezéseket.

A jövőben szja-t kellene fizetnie a – jelentősebb összegű befektetésekkel, tőkejövedelmekkel rendelkező – belföldi illetőségű magánszemélynek a belföldi adóügyi illetőségének megszűnésekor a nem realizált eszközérték-növekmény után.

Ezt a javasolt adómegállapítást csak akkor kell alkalmazni, ha

‒ a magánszemély az illetőség megszűnését megelőző tíz adóévből legalább öt adóévben belföldi illetőségű volt,

‒ az illetőségváltási eszközök együttes szokásos piaci értéke az illetőség megszűnését megelőző napon meghaladja az 500 millió forintot, vagy

‒ a magánszemély tulajdonában álló vagyoni részesedés legalább 20 százalékos mértékű, és annak szokásos piaci értéke legalább 250 millió forint, és

‒ az illetőség megszűnése következtében Magyarországnak az illetőségváltási eszköz későbbi átruházásából, beváltásából, visszaváltásából vagy más módon történő realizálásából származó jövedelem adóztatására fennálló joga megszűnik, vagy korlátozottá válik.

Nem kell a jövedelmet megállapítani azon illetőségváltási eszköz tekintetében, amelynek későbbi átruházásából vagy más módon történő realizálásából származó jövedelem adóztatására Magyarország az illetőség megszűnését követően is az illetőség megszűnését megelőzővel azonos terjedelemben jogosult, továbbá azon eszköz tekintetében, amely az illetőség megszűnését követően a magánszemély belföldi telephelyéhez tartozik.

Az illetőségváltozásból származó jövedelem megszerzésének időpontja az illetőség megszűnését megelőző nap. Bevételnek az illetőség megszűnését megelőző napra megállapított szokásos piaci értéket kell tekinteni. Erre az időpontra kell a tőzsdén kívüli értékpapír, értékpapírnak nem minősülő vagyoni részesedés, ideértve a tagsági, tulajdoni és nyereségrészesedési jogot is szokásos piaci értékét is megállapítani.

A következőkről szól még a cikk:

♦ Illetőségváltási eszköz

♦ Adókötelezettség

♦ Fizetési halasztás

♦ Jövedelem későbbi realizálása