hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Tévhitek a bérkompenzációval kapcsolatban

  • adozona.hu

Miközben a hazai vállalkozások jelentős része (a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara korábbi becslése szerint mintegy fele) nem tudja az elvárt bérkompenzációt biztosítani alkalmazottai számára, az erre képes munkaadók számára is sokszor komoly fejtörést okoz a bérkompenzációval kapcsolatos kötelezettségek pontos értelmezése. Számos elterjedt tévhittel találkozhatunk, melyek közül az öt legjellemzőbbet mutatja be a BDO alábbi összegzése.

1. tévhit: Aki nem hajtja végre az elvárt béremelést, az automatikusan kizárja magát a közbeszerzésekből

Tény: aki nem hajtja végre az elvárt béremelést, az automatikusan nem zárja ki magát a közbeszerzésekből, hiszen ennek előfeltétele egy olyan munkaügyi ellenőrzés, melynek eredménye a kizárást megalapozó jogerős I. vagy II. fokú munkaügyi határozat. A kizárás ellen azonban még ebben az esetben is léphet a munkáltató.

A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény előírása alapján a munkaügyi felügyelők az idei évben indult eljárások mindegyikében kötelesek vizsgálni az alacsony keresetű munkavállalók elvárt béremelését is.

Ha az adott telephelyen foglalkoztatott munkavállalók 2/3-ánál nem teljesítették az elvárt béremelést, akkor a munkaügyi ellenőrzés során megállapító határozatot hoznak a szabálytalanságról. Ha ez jogerőre emelkedik, az adott foglalkoztató 2 évig valóban nem indulhat közbeszerzési eljáráson és meghatározott állami támogatásokban sem részesülhet.

„Ugyanakkor az ellenőrzési törvény azt is kimondja – hívja fel a figyelmet Máriás Attila, a BDO Magyarország munkaügyi szaktanácsadója -, hogy a munkáltató ilyen jogerős határozat esetén is utólagosan igazolhatja, hogy, hogy az érintett munkavállalók kétharmada vonatkozásában a munkabéremelést teljesítette. Ha ezt megteszi, vele szemben a fenti közbeszerzések és támogatások kapcsán kizárás nem alkalmazható.”

2. tévhit: Az elvárt béremelés teljesíthető a személyi alapbérek módosítása nélkül is

Tény: Az elvárt béremelés, vagyis a bérkompenzáció mindenképpen az érintett munkavállalók személyi alapbérének módosításával kell, hogy járjon, vagyis az olyan egyoldalúan megvonható bérelemek, mint amilyen a prémium, jutalom, jelenléti bónusz, esetleg mozgóbér nem egyenértékűek a személyi alapbér emelésével.

3. tévhit: A részmunkaidős munkavállalók kapcsán arányosítani kell az elvárt béremelést

Tény: Külön szabályok vonatkoznak a havibérben, illetve az órabérben foglalkoztatott részmunkaidős munkavállalók bérkompenzációjára. Az emelések pontos összegét – órabérben történő foglalkoztatás esetében a jogszabályban meghatározott szorzószám részmunkaidőre vonatkozó megfelelő meghatározása után – a 299/2011. (XII.22.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletének második oszlopa tartalmazza, ám amennyiben a tavalyi havi részmunkaidős munkabér nem haladta meg az 59.600 forintot, az elvárt emelés mértéke egységesen 26 százalék. A bérkompenzáció kapcsán arányosítani részidős munkavállalók esetében sem kell.

4. tévhit: Ha valaki az előző évben akár csak egy napot is munkaviszonyban töltött a foglalkoztatónál, vagy kapcsolt vállalkozásainál – kötelező a bérkompenzáció.

Tény: Az elvárt béremelés teljesítése a munkáltatóra és a vele 2011. november 1-je és december 31-e közötti időszak bármely napján is munkaviszonyban álló munkavállalóra terjed ki.

Vagyis azon munkavállalók kapcsán, akik a tavalyi évben ugyan rendelkeztek munkaviszonnyal az érintett foglalkoztatónál vagy kapcsolt vállalkozásainál, ugyanakkor jogviszonyuk még 2011. november 1-je előtt véget ért, a foglalkoztató nem köteles a 2012-es foglalkoztatásuk során a bérkompenzációval növelt személyi alapbért alkalmazni.

5. tévhit: Munkaidőkeret alkalmazása esetén eleve kizárt a szociális hozzájárulási adó kedvezményének az igénybevétele

Tény: Munkaidőkeret alkalmazása esetén az órabérben foglalkoztatott munkavállalók hónapról hónapra más összegű bruttó bérben részesülnek, mely a beosztott és teljesített órák számától függ, ugyanakkor ezen tény nincs befolyással az elvárt béremelés teljesítésére, melyet ha a foglalkoztató teljesít, az adókedvezmény igénybe vehető.

Az alacsony keresetű munkavállalók elvárt béremelését munkavállalónként és egy alkalommal tudja a foglalkoztató teljesíteni. Ez történhet a januári bérek számfejtését megelőzően év elején, vagy történhet visszamenőlegesen egy későbbi időpontban. A szociális hozzájárulási adó kedvezményét a foglalkoztató hónapról, hónapra tudja érvényesíteni, ennek munkavállalónkénti összege hónapról hónapra változó összegű lehet, figyelemmel az adott havi bruttó bér egyéb elemeire.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Bt.-beltag osztalék

dr. Udvari Jesszika

MBA, ügyvéd

budlegal Ügyvédi Társulás tagja

Egyéni vállalkozó, táppénz

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Osztalék, tulajdonos eltűnés esetén

dr. Tuczai Dóra

LL.M. (Berlin) ügyvéd

budlegal Ügyvédi Társulás tagja

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 október
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Együttműködő partnereink