Szja-bevallás: külföldi munkaviszonyból származó jövedelmek

Megosztás Tetszik

Ha a magánszemélynek kizárólag magyar kifizetőtől származott jövedelme 2024-ben, az adóhatóság a 08-as bevallásból származó kontrolladatok alapján elkészítette márciusban a bevallási tervezetet, a bevallásköteles jövedelmeit tartalmazza a bevallási tervezet. Ha a magánszemély olyan jövedelemmel (is) rendelkezett, amely külföldi cégtől, külföldön végzett munkára tekintettel, vagy külföldön tartott vagyonból, befektetésből, bankszámlán jóváírt kamatból származik, akkor a bevallási tervezetet ki kell egészíteni, de nem minden esetben.

Nemrégiben megjelent cikksorozatunkban részletesen írtunk a befektetések adózásával kapcsolatos teendőkről, mostani írásunkban a külföldi munkaviszony alapján szerzett jövedelmek bevallásával kapcsolatos tudnivalókat foglaljuk össze.

Fő szabály szerint május 20-áig kell benyújtani az szja-bevallást. Kivételes esetben ez a kötelezettség későbbi időpontban is teljesíthető, ha például a magánszemély jövedelme külföldről származik, és az adóbevallás elkészítéséhez szükséges információk nem állnak időben rendelkezésre. Ilyen esetben igazolási kérelem benyújtása mellett mentesülhet a magánszemély a bevallási késedelem miatti szankció alól.

Folyamatosan nő azon magyar állampolgárok száma, akik részben vagy egészben külföldön dolgoznak. Az adókötelezettség nem függ attól, hogy a külföldön megkeresett bevételt Magyarországra behozták-e vagy sem.

A magyar adóügyi illetőséggel rendelkező magánszemélynek mind a belföldről, mind a külföldről származó jövedelme után adókötelezettsége keletkezik. A külföldről származó jövedelmet abban az esetben nem kell Magyarországon bevallani, ha annak összegét a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, kivéve az szja-törvény 7. paragrafus (1) bekezdésének m) pontja szerinti jövedelmet akkor, ha a magánszemély más okból is köteles szja-bevallást benyújtani.

Köznapi értelemben véve ez a rendelkezés azt jelenti, hogy ha a magánszemély olyan munkaviszonyból származó jövedelemmel rendelkezik, mely a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény előírásai szerint külföldön adóztatható, akkor a külföldi munkabér forintra átszámított összegét az adóbevallásban csak tájékoztató adatként kell szerepeltetni. De vajon mit jelent az a mondatrész, hogy „más okból is köteles” bevallást készíteni a magánszemély?

Ez olyan esetben fordul elő, amikor a magánszemély magyar adóilletősége fennmarad a külföldi munkavégzés ellenére, és más adóköteles jövedelemmel is rendelkezik. Például a magánszemély 2024. márciusig magyar munkabért kapott, majd áprilistól Bécsben dolgozott, minden nap ingázott. Ekkor a magyar illetősége fennmaradt, így a bevallási tervezet 57. sorában fel kell tüntetni az osztrák munkabér forintra átszámított összegét. Ha a példában szereplő magánszemély elköltözött Bécsbe, és osztrák adóilletőségűvé vált, akkor az osztrák jövedelmet a magyar bevallásban már fel sem kell tüntetni.

Ez az értelmezés abból is következik, hogy nem kell bevallani azt a bevételt, amely nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján Magyarországon nem adóztatható. Mivel a munkabér az egyezmények 14., illetve 15. cikke értelmében abban az államban adóztatható, amely államban a magánszemély illetőséggel bír, ezért osztrák illetőség és Ausztriában végzett tevékenység esetén a jövedelmet Magyarországon nem kell bevallani.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben ismertetjük, mire kell figyelni külföldi munkaviszony bevallásával összefüggésben!