Szja 2012: elmélet és gyakorlat

Megosztás Tetszik

A személyi jövedelemadóról szóló törvény számos változást tartalmaz, amely munkaadót, munkavállalót, magánszemélyt egyaránt érint. Lucz Zoltánnét, a Nemzetgazdasági Minisztérium – korábbi Pénzügyminisztérium - egykori főosztályvezetőjét, az Ernst&Young adószakértőjét kérdeztük.

Adózóna: Egykulcsos vagy kétkulcsos adórendszerünk van?

Lucz Zoltánné: Nem értek egyet azzal, hogy ez egykulcsosnak álcázott kétkulcsos adórendszer. Abban az esetben beszélhetnénk kétkulcsos adóról, ha a különböző adóterhelést ugyanarra az adóalapra számolnánk ki. Jelen esetben azonban nem erről van szó: évi 2 millió 424 ezer forintig az adóalap megegyezik a jövedelemmel, az efeletti összegre pedig – a szuperbruttó részbeni megtartása miatt – az 1,27-tel felszorzott összeg az adóalap. Utóbbi esetben tehát az adóalap és a jövedelem már nem egyezik meg, vagyis nem adott jövedelmekre vetített két kulcsról beszélünk. Ez persze bonyolultabbá teszi a rendszer, ezt én sem vitatom.

Adózóna: Mi az, ami a munkavállalók számára is problémát jelenthet?

Lucz Zoltánné: Az adóelőleg-nyilatkozatra mindenkinek oda kell majd figyelnie, mert annak elmaradása nem marad következmények nélkül. Az a magánszemély, akinek az éves jövedelme a 2 millió 424 ezer forintot, vagyis a havi 202 ezer forintot meghaladja, köteles adóelőleg-nyilatkozatot tenni. Ekkor ugyanis az említett összeg felett kérni kell a szuperbruttó alkalmazását. Amennyiben ez elmarad és éves szinten 10 ezer forintnál nagyobb adókülönbözet keletkezik, az adózónak 12 százalék különbözeti adót kell fizetnie az adó bevallásakor. Bár a büntetés az adózót sújtja, a törvény szövege utal arra is, hogy a munkaadónak erről a kötelezettségről tájékoztatnia kell a munkavállalóját. Emellett természetesen más nyilatkozattételi kötelezettsége is van a magánszemélynek, ilyen például a családi kedvezmény.

Adózóna: A nettó keresetek megőrzését segítő bérkompenzációs rendszer, s a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető adókedvezmény sem egyszerűsíti a helyzetet.

Lucz Zoltánné: A bérkompenzációs rendszer, a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető adókedvezmény valóban tovább bonyolítja a helyzetet. Az adójóváírás kivezetését – amelyre időről-időre kísérletet tettek a mindenkori kormányok – ellensúlyozva ez az eszköz segíti, hogy az alacsony keresetűek nettója ne csökkenjen. Egyelőre a legnagyobb bizonytalanságot az okozza, hogy a cégek nem tudják, hogy milyen bérterveket készítsenek jövőre, mennyi lesz az elvárt béremelés mértéke. A bérkompenzációhoz kapcsolódó, a szociális hozzájárulási adó terhére érvényesíthető adókedvezmény gyakorlati kérdései is valószínűleg csak januárban kerülnek terítékre. Várhatóan az ehhez kapcsolódó, havonta elkészítendő, bevalláshoz szükséges 08-as nyomtatványt is csak akkor ismerhetik meg a könyvelők. Azt is kiemelném, hogy 2013-ban az adókedvezmény érvényesítésénél már nem kell teljesíteni az elvárt béremelést.

Adózóna: Bonyolítja majd ez a nyomtatvány a helyzetet? A munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelésről szóló – várhatóan december második felében megjelenő – kormányrendeletben hány százalékos elvárt béremelésről lehet majd szó?