adozona.hu
Pénzadomány, ajándékozás: adómentes-e, engedélyhez kötött-e magánszemélyek között?
//adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Penz_adomany_ajandekozas_adomentes_engedely_IMJIM7
Pénzadomány, ajándékozás: adómentes-e, engedélyhez kötött-e magánszemélyek között?
Kérdésként felmerült olvasónkban, hogy ha magánszemélyként – például súlyos beteg gyermeke részére – pénzadományban részesül, az adománykérés engedélyhez kötött tevékenységnek minősül-e, jár-e adó- és illetékfizetési kötelezettséggel. A kérdésre Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.
A kérdés részletesen így szólt: Magánszemélyek súlyos beteg gyermekük részére pénzadományt szeretnének gyűjteni a költséges gyógykezelések és a gyógyszerkiadások fedezése, könnyítése érdekében. Saját bankszámlaszámukra, vagy a számlavezető pénzintézetüknél, egy elkülönített számlára kérnénk az adományokat. Bármiféle engedélyhez kötött ez a fajta adománykérés? Figyelemmel arra, hogy az adománykérés nagy nyilvánosság előtt történik (közösségi médiaplatformok) van-e adó-, illetve illetékfizetési, bejelentési kötelezettségük a magánszemélyeknek a beérkezett adományok után (Szja tv.; Itv. 11. § (2); Itv. 17. § (1) a) stb.)?
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA
A magánszemély részére más magánszemélyek által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott (fizetett) vagyoni érték mentes az adó alól a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 1. számú mellékletének 7.2. pontja alapján. Ez azt jelenti, hogy a magánszemélytől kapott ajándék, így a jótékonykodó magánszemély által adott pénz vagy más vagyontárgy után a megajándékozott személynek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége (adózott vagyoni érték juttatásáról beszélünk, nincs szolgáltatásnyújtás, vagy termékértékesítés).
Az ingyenesen megszerzett ingóság után – ideértve a pénzeszközt is – felmerülhet ajándékozási illetékkötelezettség. Főszabály szerint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 11. paragrafusának (2) bekezdése alapján az ajándékozást akkor terheli illeték, ha arról okiratot állítottak ki, vagy akkor is, ha ugyan nincs róla papír, de ingó ajándékozása esetén az egy megajándékozottra jutó ingó forgalmi értéke meghaladja a 150 ezer forintot.
A jótékonysági célból szervezett adománygyűjtésnél ugyanakkor – az adomány értékétől függetlenül, tehát akkor is, ha a magánszemély 150 ezer forintnál magasabb összegű támogatást nyújt a magánszemélynek – nem merül fel illetékfizetési kötelezettség. Ez abból következik, hogy az Itv. 17. paragrafus (1) bekezdésének a) pontja alapján mentes az ajándékozási illeték alól többek között a jótékony célú közadakozásból származó vagyoni érték megszerzése. Ez alapján a magánszemély bankszámláján jótékony célú közadakozás címen befolyt összeg adó- és illetékfizetést nem eredményez.
Az Itv. 91. paragrafusának (2) és (5) bekezdése értelmében a jogszabályban meghatározott kivételekre figyelemmel, az illetékmentes vagyonszerzést is be kell jelenteni az adóhatóságnak.
Az ingó vagyontárgy – ideértve a készpénzt is – ajándékozásakor az AVBA Bejelentő adatlap ingó vagyontárgy és ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ajándékozás során történt megszerzésére vonatkozóan adatlapot kell használni (az adóhatóság honlapján megtalálható).
Nem magánszemélytől érkező adomány esetén az adományozó társaság egyéb jövedelmet juttat a magánszemélynek, mely esetben a kifizetőnek 15 százalék szja-előleget kell levonni és 13 százalék szocho is felmerül. Külföldi társaságtól érkező adomány esetén a kötelezettség a jövedelmet szerző magánszemélyt terheli.
Hosszabb távon megfontolandó alapítványt létrehozni a cél érdekében, mely esetben 1 százalékos felajánlások gyűjtése is elérhetővé válik.
Hozzászólások (0)