Öngondoskodási célú megtakarítások: van esély fellendülésre?

Megosztás Tetszik

Miközben az elmúlt évtizedben sokat veszített vonzerejéből az öngondoskodási célú megtakarítások után járó adókedvezmény, s a biztosítók-pénztárak ügyfelei az szja-visszatérítés miatt 2021-ben roppant csekély mértékben tudták csak növelni az öregkorra félretett pénzüket, idén év végén felpöröghet az adóoptimalizáló befizetések piaca. A BiztosDöntés.hu szerint az öngondoskodóknak fontos üzenet lehet, hogy a 20 százalékos adójóváírás inflációkövető hozamot biztosít hosszú távú megtakarításaiknak.

Ezek az alábbiak:

♦ Az önkéntes pénztárakba befizetett pénz 20 százalékát, legfeljebb évi akár 150 ezer forintot adójóváírás formájában visszaigényelhetünk a befizetett személyi jövedelemadóból. Egy évben 750 ezer forintos befizetéssel lehet kimaxolni a kedvezményt. A nyugdíjpénztárak mellett az egészségpénztárakba befizetett összeg is kedvezményre jogosít.

♦ A nyugdíjbiztosítások esetében a 20 százalékos adójóváírás maximuma évi 130 ezer forint, itt tehát 650 ezer forint befizetése kell a teljes kedvezmény igénybevételéhez.

♦ Ugyancsak 20 százalékos, évi legfeljebb 100 ezer forintos adójóváírás jár a Nyugdíj-előtakarékossági Számlára (NYESZ) befizetett megtakarítások után – itt tehát 500 ezer forint befizetésével érhetjük el az adójóváírási csúcsot.

Fontos tudni, hogy a több jogcímen igénybe vehető adójóváírások nem adódnak össze: a 3 típusú öngondoskodási formában együttesen maximum 280 ezer forintnyi adójóváírás vehető igénybe – ez évi 1,4 millió forintnyi öngondoskodási célú befizetést feltételez – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Az adójóváírás előnye, hogy az államtól „visszakapott” pénz is az öngondoskodási célt erősíti: az állam a visszaigényelt személyi jövedelemadó összegét a pénztári, biztosítói, illetve NYESZ számlákra utalja, amely így később már többlethozamot hoz a megtakarítónak.

Az szja-visszatérítés nagy vesztese az öngondoskodás

Gergely Péter szerint 2021-ben mind az önkéntes nyugdíjpénztárak mind a nyugdíjbiztosítók megszenvedték az szja-visszatérítést. A pénztáraknál tavaly hároméves mélypontra jutott az utolsó negyedévi befizetések aránya az éves befizetésekhez képest, míg a nyugdíjbiztosításoknál – a koronavírus-járvány második hulláma által sújtott 2020 utolsó negyedévét leszámítva - az MNB-nél 2016-ig fellelhető statisztikák szerint nem volt példa ilyen gyenge év végi befizetési részarányra.

A válságban nem tervezünk hosszú távra

Az igazi veszteség persze az, hogy az szja-visszatérítésekre kifizetett összeg nem gazdagítja a nyugdíjszámlákat: az MNB Inflációs jelentése szerint bár az év elején ugyan a különböző jogcímen a háztartásokhoz vándorolt kifizetések (köztük a 664 milliárd forintnyi szja-kifizetés) 31 százalékát valamilyen megtakarításba forgatta a lakosság, ám – az érdemi befektetésnek nem nevezhető készpénzállomány emelkedése mellett – csak a részesedés típusú befektetések (például tőzsdei részvény, hazai befektetési alapok) állománya emelkedett érdemben.

A biztosítók és a pénztárak azon terve sem várt valóra, hogy a befolyt extra pénzből az ügyfelek jelentékeny arányban költenek majd öngondoskodási termékre: az idei első félévben a nyugdíjbiztosítások növekedési dinamikája alulmúlta a 2021-es évet, a pénztári bevételek bővülése lényegében a tavalyi szinten stagnált – reálértéken számolva a megugró infláció miatt még rosszabb a kép.

Az OTP Öngondoskodási Index felmérése szerint a mostani válság újabb pofont adhat a nyugdíjcélú megtakarításoknak: a bizonytalan helyzet ugyan megerősíti a spórolási hajlandóságot, ám az emberek sokkal inkább a rendkívüli helyzetekre képeznek tartalékot. Az öngondoskodás, a nyugdíjcélú megtakarítások fontossága a felmérés szerint a mostani válság idején még a korábbi, nem jelentős, 14 százalékos szintről is 9 százalékra esett.

Már egy hónapnyi átlagbért sem ér a visszatérítés kimaxolása

A nyugdíjcélú megtakarítások adatai szerint az évek során egyre inkább veszített vonzerejéből az adóoptimalizálás, mint hívószó. Ez annak tudható be, hogy ma sokkal kevesebbet ér reálértéken az a 280 ezer forintos összeg, amit egy évben a jövedelmünkből a támogatott konstrukciók után adókedvezményként leírhatunk.

2013-ban, amikor a nyugdíjbiztosítások is megkapták az adókedvezményt, a nettó havi átlagkereset 230 ezer forint volt, idén augusztusban ugyanakkor a 345 ezer forintos havi átlagbér már közel negyedével felülmúlja a maximális adókedvezmény mértékét. Lassan itt lenne az ideje a kedvezményplafon emelésének a BiztosDöntés.hu szakértője szerint.

Nem lesz elég az állami nyugdíj – tudjuk, de nem lépünk

Már csak azért is érdemes lenne elgondolkodni Gergely Péter szerint a konstrukciók vonzerejének erősítésén, mert az állami nyugdíjrendszer hosszú távon nem ígér túl sok jót. A szakember emlékeztet arra, hogy az utolsó fizetéshez képest a kézhez kapott állami nyugdíj összege (a helyettesítési ráta) a 2017-es 66 százalékról mára 55 százalékra esett, s ennél is nagyobb gond, hogy a társadalom elöregedése miatt 2040 körül már 30 százalék közelébe csökken majd.

Ezért a BiztosDöntés.hu szakértője szerint nagy gondot jelent, hogy az emberek 76 százaléka továbbra is az államtól várja az időskor anyagi biztonságát (36 százalékuknak nem is lesz más bevétele), miközben közel kétharmaduk saját bevallása szerint is tisztában van azzal, hogy nem lesz elég az államtól kapott pénz.

Legalább az ingyenpénzt ne hagyjuk elveszni!

A fentiek miatt Gergely Péter szerint mindenkinek érdeke, hogy az állam által nyújtott "ingyenpénzt", az adókedvezmény összegét minden évben félretegye. Ha másért nem, mert így legalább ellensúlyozni tudjuk megtakarításaink értékének csökkenését, amihez az infláció idén erőteljesen hozzájárul.

A lehetőség az adókedvezmény kimaxolására idén is adott, kis túlzással akár az év utolsó napján is befizethetőek az adókedvezményre jogosító összegek a pénztári számlákra, a biztosítókhoz, vagy épp a NYESZ számlákra.

A biztosítók az év végi megtakarítási hajrát akciókkal igyekeznek még kedvezőbbé tenni – ezekre idén is lesz példa szép számmal.