adozona.hu
Nyugdíjmegtakarítás: a munkáltatók erőteljesebb szerepvállalására, kedvezőbb adózásra lenne szükség
//adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Nyugdijmegtakaritas_a_munkaltatok_eroteljes_H1I5TA
Nyugdíjmegtakarítás: a munkáltatók erőteljesebb szerepvállalására, kedvezőbb adózásra lenne szükség
A magyar felnőttek többségének nincs elég információja sem az elérhető nyugdíjpénztári hozamokról, sem az igénybe vehető adó-visszatérítés lehetőségéről – egyebek mellett ez derül ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) megbízásából készült országos, reprezentatív kutatásból. A tudatosságnak és a nyugdíjcélú megtakarításoknak is jót tenne a nagyobb munkáltatói szerepvállalás, amit például a SZÉP-kártyához hasonló, kedvezőbb közterhekkel ösztönözhetne az állam.
A felmérésben részt vevők közel negyedének van nyugdíjpénztári megtakarítása. Ez az öngondoskodási forma a negyvenes-ötvenes korosztályban, illetve a diplomások és a magukat magas jövedelműnek tartók között az átlagnál népszerűbb – e csoportokban a megkérdezettek harmada volt valamelyik nyugdíjkassza tagja.
A nyugdíjpénztári szektor tavaly 8,8 százalékos átlagos hozamot termelt, amivel ismét felülmúlta az inflációt. Ezzel ugyanakkor a válaszadók kétharmada közelítőleg sem volt képben. A rosszul tippelők táborán belül azok voltak túlnyomó többségben, akik a valóságosnál kisebb értéket, illetve veszteséget jelöltek meg, miközben csak a válaszadók ötöde becsülte felül a 2025-ös gyarapodás mértékét.
Kapcsolódó cikkünk: Új Önkéntes Nyugdíjpénztári Kalkulátor segíti a nyugdíjcélú előtakarékoskodás tervezését
A kutatás arra is rákérdezett, hogy a válaszadók szerint az elmúlt húsz esztendőben éves átlagban mekkora hozamot érhettek el a kasszák. Az MNB adatai alapján 6,36 százalékos nettó hozamot mutatott fel a szektor – a megkérdezettek bő egyharmada jelölte meg jól az 5-10 százalékos sávot, miközben tízből négyen alulbecsülték a pénztárak teljesítményét, a válaszadók negyede pedig a valóságosnál jobb eredményre tippelt.
Az alulinformáltság szerepet játszhat abban, hogy az indokoltnál jóval kevesebben választják ezt az öngondoskodási formát, lemondva az időskori anyagi biztonság egyik fontos pilléréről – hívja fel a figyelmet Mohr Lajos, az ÖPOSZ elnöke.
A nyugdíjpénztári megtakarítások után igénybe vehető szja-visszatérítés kapcsán sem volt jól tájékozott a többség. A válaszadók harmada vélte úgy – rosszul –, hogy az állam semmiféle támogatást nem ad. Ennél hajszállal voltak kevesebben azok, akik úgy gondolták, hogy a befizetett személyi jövedelemadó összegének 20 százalékával, évente legfeljebb 150 ezer forinttal az állam automatikusan hozzájárul a megtakarításokhoz. Tízből négyen tudták pontosan, hogy az adó-visszatérítést csak azok vehetik igénybe, akik egyáltalán fizetnek szja-t, és a visszaigénylésről rendelkeznek is az adóbevallásuk során. Itt szintén a diplomások és a magasabb jövedelműek bizonyultak tájékozottabbnak, hiszen felük tippelt jól.
Ha az állami ösztönzőkről van szó, nem kerülhető meg a munkáltatók bevonása, hiszen munkaadók nélkül nincs öngondoskodás, a szerepvállalásuk kulcskérdése pedig az adókörnyezet – hangsúlyozza Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára. Jelenleg a SZÉP-kártya a legjobb feltételekkel adható béren kívüli juttatási forma. Véleménye szerint, ha a pénztári megtakarítások támogatását a munkáltató ezzel egyenértékűen vagy ennél kedvezőbb közterhek mellett tudná biztosítani, azzal nemcsak a nyugdíjmegtakarításokat, hanem a pénzügyi ismereteket is lehetne gyarapítani.
Hozzászólások (0)