Nyaralás a munkáltató pénzéből: üdülési szolgáltatás, SZÉP-kártya

Megosztás Tetszik

Béren kívüli juttatással támogathatják a munkáltatók a munkavállalók nyári pihenését is. Összefoglaltuk, mit kell tudni az üdülési szolgáltatásról, illetve a SZÉP-kártyás juttatásról.

A béren kívül adott juttatások egyik köre a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) 71. paragrafusában nevesített juttatások. A nyári időszakban legtipikusabbnak mondható béren kívül adott juttatás az üdülési szolgáltatás és a SZÉP-kártya.

Üdülési szolgáltatás nyújtása

A munkáltatónak lehetősége van a munkavállalók részére üdülési szolgáltatást biztosítani. Az szja-törvény 71. paragrafusa alapján üdülési szolgáltatást évenként a minimálbér mértékéig

– a munkavállaló, a társas vállalkozásban személyesen közreműködő tag és az előbbiek közeli hozzátartozói,

– a szakképző iskolai tanuló,

– kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató,

– a nyugdíjban részesülő magánszemély és közeli hozzátartozója, ha a juttató a volt munkáltató vagy annak jogutódja,

– az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója,

– a szakszervezet tagja, nyugdíjas tagja, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozója.

Üdülési szolgáltatást a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. kormányrendelet szerint üdülőként nyilvántartásba vett szálláshelyen lehet kedvezményes adózás mellett nyújtani, ha az üdülő a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében van [szja-törvény 71. § (6) bekezdés c) pont].

A munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőnek kell tekinteni a munkáltató cég – Tao. törvény szerinti – kapcsolt vállalkozásának, költségvetési szerv esetében a felügyeleti szerv és a miniszter irányítása alatt álló szerv tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőt is [szja-törvény 71. § (6) bekezdés d) pont]. A Magyar Tudományos Akadémia által fenntartott üdülőkben nyújtott szolgáltatás esetében a Magyar Tudományos Akadémia munkáltatónak, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a tudományos fokozattal rendelkező személy pedig munkavállalónak minősül [szja-törvény 71. § (6) bekezdés e) pont].

Üdülőnek számít a hivatkozott kormányrendelet 2. számú melléklete alapján az a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely, amely legalább 3 szobával rendelkezik, az éves vendégforgalmának legalább 90 százalékában (a kormányrendelet 8. paragrafusának (5) bekezdésében meghatározott esetben legalább 80 százalékában) igényjogosultak és hozzátartozóik, vagy korosztályos üdülőben az adott korosztály számára szervezett vagy nem szervezett formában szállást és ehhez kapcsolódó ellátást, valamint szabadidős szolgáltatást nyújt. További feltétel, hogy legalább a „C” kategóriájú üdülő minősítési követelményeinek meg kell felelnie a szálláshelynek.

Üdülő az is, amely az ellátást a szálláshely környezetében, illetve önellátó formában biztosítja. Villa az az üdülő, amely kis létszámú (legfeljebb 20 fő számára történő) elhelyezést biztosít. Gyermeküdülő az az üdülő, amely az éves forgalmának legalább 90 százalékában (a kormányrendelet 8. paragrafusának (5) bekezdésében meghatározott esetben éves vendégforgalmának legalább 80 százalékában) 6-18 éves korosztályú fiatalok üdültetésére szolgál. A gyermek- és ifjúsági üdülő olyan gyermeküdülő, amely éves forgalmának legalább 90 százalékában (a kormányrendelet 8. paragrafusának (5) bekezdésében meghatározott esetben éves vendégforgalmának legalább 80 százalékában) 6-30 éves korosztályú fiatalok üdültetésére szolgál.

A Széchenyi Pihenő Kártya számlára utalt munkáltatói támogatás

A SZÉP-kártyára vonatkozó részletes rendelkezéseket a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011. kormányrendelet tartalmazza.

Az szja-törvény 71. paragrafusa szerinti béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) számlára utalt támogatás. A támogatás három, egymástól elkülönített, különböző célt szolgáló alszámlára utalható a következők szerint:

– szálláshely alszámlára utalható a kormányrendeletben meghatározott szálláshely-szolgáltatásra felhasználható

– több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 225 ezer forint támogatás;

– vendéglátás alszámlára utalható a melegkonyhás vendéglátó-helyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 150 ezer forint támogatás;

– szabadidő alszámlára utalható a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 75 ezer forint támogatás [szja-törvény 71. § (1) bekezdés c) pont].

A rendelet értelmében a szolgáltató (kizárólag a tevékenységi körébe tartozóan) az alábbi belföldi szolgáltatásokat nyújthatja a SZÉP-kártyával rendelkező munkavállaló és a munkavállaló társkártyával rendelkező közeli hozzátartozója részére:

1. a SZÉP-kártya szálláshely alszámlája terhére:

– szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR’08 55.10., 55.20., 55.30., 55.90-ből a családi panzió szolgáltatása),

– belföldi utazásszervezés (TEÁOR’08 79.12.-ből belföldi előre összeállított utazási csomagok értékesítése),

– a szálláshelyen igénybe vehető, és a szálláshelyen a szálláshely-szolgáltatással együttesen fizethető bármely szolgáltatás,

– fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR ’08 96.04-ből a gyógyfürdők tevékenysége),

– máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR ’08 93.29-ből a strandszolgáltatás),

2. a SZÉP-kártya vendéglátás alszámlája terhére:

– éttermi és mozgó vendéglátás (TEÁOR’08 56.10.),

– egyéb vendéglátás (TEÁOR’08 56.29.),

– szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR’08 55.10., 55.20., 55.30., 55.90-ből a családi panzió szolgáltatása),

– fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR ’08 96.04-ből a gyógyfürdők tevékenysége),

– máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR ’08 93.29-ből a strandszolgáltatás).

3. a SZÉP-kártya szabadidő alszámlája terhére:

– egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR’08 86.90-ből a fizikoterápiás szolgáltatás, a dentálhigiéniai kezelés, a diagnosztikai szolgáltatás, a terhesgondozás, és az egyéb máshová nem sorolt humán egészségügyi ellátás),

– előadó-művészet (TEÁOR’08 90.01.),

– múzeumi tevékenység (TEÁOR’08 91.02.),

– növény-, állatkert és természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR’08 91.04.),

– vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység (TEÁOR’08 93.21.),

– máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR’08 93.29-ből a szabadidőpark- és strandszolgáltatás, sípálya és sporthajó kikötő szolgáltatásai, valamint a szabadidős létesítmény működtetője által nyújtott, a pihenést, szabadidőt szolgáló eszközök kölcsönzése),

– fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR’08 96.04.),

– testedzési szolgáltatás (TEÁOR’08 93.13),

– sporthorgászat és a sportesemények rendezése, szervezése, promóciója tevékenységből a szabadidős sportrendezvények nevezési, regisztrációs díja),

– belvízi személyszállítás (TEÁOR’08 50.30.),

– egyéb foglalás (TEÁOR’08 79.90-ből az idegenvezetés),

– sportlétesítmény működtetése (TEÁOR’08 93.11-ből a sportpályák bérlése, uszoda belépő és bérlet értékesítése),

– sportegyesületi tevékenység (TEÁOR’08 93.12.),

– sport, szabadidős képzés (TEÁOR’08 85.51.),

– szabadidős, sporteszköz kölcsönzése (TEÁOR’08 77.21.),

– szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR’08 55.10., 55.20., 55.30., 55.90-ből a családi panzió szolgáltatása).

Az egyes alszámlák terhére igénybe vehető szolgáltatásokat összehasonlítva megállapítható, hogy a szálláshely díja, továbbá a gyógyfürdő- és a strandszolgáltatás díja mindhárom alszámláról kiegyenlíthető.

A vendéglátás alszámlán keresztül a munkáltató – az általa biztosított munkahelyi étkeztetésen és Erzsébet-utalvány juttatásán felül – további étkezési támogatásban részesítheti a munkavállalót.

A munkavállaló a közeli hozzátartozói részére is igényelhet kártyát (elnevezése: társkártya) a munkáltatójánál, vagy közvetlenül a SZÉP-kártyát kibocsátó intézmény ügyfélszolgálatán. A vonatkozó rendelet alkalmazása során nem csak a Ptk. szerinti személyek minősülnek közeli hozzátartozónak, hanem az élettárs is. Az élettársi kapcsolat fennállását a munkavállaló a munkáltató vagy az intézmény felé megtett nyilatkozattal tudja igazolni. A társkártyával rendelkező közeli hozzátartozót a munkavállalóval megegyező jogosultságok illetik meg a kártya használata során.

A SZÉP-kártya alszámláira utalt támogatás értékének az 1,19-szerese után 16 százalék szja és 14 százalék eho a közteher az éves rekreációs keretösszeg (450 ezer forint) mértékéig. A juttatásnál azonban figyelembe kell venni az egyes alszámlákra vonatkozó egyedi értékhatárokat is.

Az éves rekreációs keretösszeget, illetve az egyes alszámlákra vonatkozó egyedi értékhatárokat meghaladó összegrész egyes meghatározott juttatásként adóköteles, így a juttatás ezen értékét az 1,19-szerese után 16 százalék szja- és 27 százalék ehofizetési kötelezettség terheli.