hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nyár végi hajsza az albérletekért: jól gondolja át, kivel, mire szerződik, mikor, ki, mi után adózik!

  • Lepsényi Mária adószakértő

Az egyetemi felvételi ponthatárok kihirdetését követően megindult a roham az albérletekért. Fontos, hogy körültekintően kössenek szerződést, sok buktatója van annak, ha az ingatlanbérleti szerződés házilag készül, mivel jogvita esetén az ilyen szerződések egyik félnek sem nyújtanak valódi védelmet. A problémás – nemfizető, károkozó, ki nem költöző – bérlővel szemben a közjegyző előtt tett nyilatkozat, valamint a szakszerűen megírt bérleti szerződés együttesen nyújt valódi védelmet.

Ki kössön szerződést a bérbeadóval?

Az egyetemisták albérleti díjait jellemzően a szülők fizetik. Ha viszont a diáknak vagy a szüleinek más településen van ingatlana, amit bérbe adnak, akkor egyáltalán nem mindegy, hogy ki köti meg a bérleti szerződést.

Az szja-törvény 17. paragrafusának (5) bekezdése értelmében a lakás bérbeadásából származó bevételéből a magánszemély levonhatja az általa más településen bérelt lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett díját.

Ez a szabály akkor alkalmazható, ha

– a bérbeadás és a bérlés időtartama 90 napnál több;

– a bérelt lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységből származó bevételéből nem számol el költséget ezzel összefüggésben;

– a magánszemély számára a bérleti díjat még részben sem térítik meg.

 

aláírás, szerződés, albérleti szerződés, albérlet, bérleti díj
A közjegyző előtt tett nyilatkozat, valamint a szakszerűen megírt bérleti szerződés együttesen nyújt valódi védelmet
Forrás: Adózóna

 

A bérleti jogviszonyt a bérleti szerződés igazolja, míg a díj megfizetését a bérbeadó magánszemély által kiállított számlával, vagy számviteli bizonylattal (ha a bérbeadó nem kért adószámot) kell igazolni. Fontos kiemelni azonban azt, hogy a bevételt akkor is be kell vallani, ha a bérbe vett lakás bérleti díja meghaladja a bérbe adott lakás bérleti díját.

CIKKÜNK FOLYTATÁSÁBAN ismertetjük

  • a rezsiköltség fizetésének lehetséges módjait és azok adózási vonzatát,
  • az építményadó fizetésére vonatkozó tudnivalókat,
  • a szabályokat, ha egy lakásban több bérlő van, illetve, ha egy lakásnak több tulajdonosa van,
  • mikor számít bevételnek a kaució,
  • mire kell ügyelni, ha a lakásfelújítás költségeit lelakhatják a bérlők,
  • milyen szabályok vonatkoznak az adóelőleg-fizetésre?
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Nők 40 nyugdíj vagy öregségi nyugdíj

Winkler Róbert

nyugdíjszakértő

Papíralapú munkaügyi iratokról hiteles digitális másolat készítése

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 október
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink