hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Így adható mobilitási célú lakhatási támogatás külföldinek

  • adozona.hu
1

Megkaphatják-e a mobilitási célú lakhatási támogatást külföldi munkavállalók is, ha az egyéb feltételek teljesülnek? – kérdezte egyik olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

Az egyébként olasz munkavállaló határozatlan idejű munkaszerződés keretein belül dolgozik a magyar cég belföldi telephelyén. Állandó lakóhelye Olaszországban van. Az albérlet tulajdonosa nyilatkozatban a munkavállalót lakhatás céljából befogadta. Kérdés, hogy a mobilitási célú lakhatási támogatást külföldi munkavállalók is megkaphatják-e, ha az egyéb feltételek teljesülnek.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A 2017. január 1-jétől bevezetett mobilitási támogatásra vonatkozó tudnivalók a következők:

Az Szja tv. 1. számú mellékletének 2.11. és 9.7. pontja alapján adómentes 2017. január 1-jétől az ugyanazon munkáltató által (ide értve a munkáltatónak a Tao tv. szerinti kapcsolt vállalkozását is) nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás havi értékéből

– a foglakoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százalékát,
– a foglakoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 25 százalékát,
– a foglakoztatás 24. hónapját követő 12 hónapban a minimálbér 15 százalékát
meg nem haladó támogatás (Szja tv. 1. számú melléklet 2.11. pont, 9.7. pont).

A hatálybalépést megelőzően elkezdődött foglalkoztatás esetén a foglalkoztatás első hónapjának a 2017. év január hónapját kell tekinteni [Szja. tv. 89. § (4) bekezdés].

A lakhatási támogatás adómentességének felső határa havonta

– a munkavállaló által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkáltató által térített rész,
– a munkáltató által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkavállaló által meg nem térített rész,
– a munkáltató tulajdonában álló lakásban biztosított lakhatás szokásos piaci értékéből a munkavállaló által meg nem térített rész.

Amennyiben a munkáltató az adómentes értékhatárt meghaladóan is ad a munkavállalónak térítést, az értékhatárt meghaladó rész bérjövedelemként adó- és járulékköteles.

Ha a lakás a munkáltató tulajdonában van, vagy a cég bérli a lakást (a számla a cég nevére szól) és a juttatás feltételei megfelelnek a munkáltatónál szabályozott juttatásra vonatkozó, az Szja tv. 70. § (1a) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek – az adómentes értékhatárt meghaladó rész egyes meghatározott juttatásként viseli a közterheket.

A munkáltató által nyújtott lakhatási támogatás abban az esetben tekinthető mobilitási célú lakhatási támogatásnak, ha a munkáltató azt olyan munkavállalónak nyújtja

– akivel határozatlan időtartamra szóló és legalább heti 36 órás munkaviszonyt létesít,
– akinek az állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 60 km-re van egymástól, vagy a munkavégzés helye és az állandó lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja,
– aki a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban nem rendelkezett, és a támogatás nyújtásának időpontjában sem rendelkezik lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 km-t, vagy amelytől a munkavégzési helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el a 3 órát.

Nem minősül munkavállalónak az a magánszemély, akivel a munkáltató a Tao tv. szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő eset szerinti kapcsolatban áll (pl. többségi befolyással rendelkezik).

Amennyiben a munkavállaló által bérelt ugyanazon lakás tekintetében több magánszemély is jogosult adómentes lakhatási támogatásra, azt közülük csak – a döntésük szerinti – egyikük veheti igénybe.

A munkavállalónak a feltételek teljesüléséről vagy azok megszűnéséről a munkáltató felé nyilatkoznia kell. Valótlan tartalmú nyilatkozat esetén vagy a nyilatkozat módosításának elmulasztása esetén az adókötelezettséget a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.

Ilyen esetben az adóhatóság határozatában a munkáltatót (foglalkoztatót) egyébként terhelő közterheket és azok teljesítése elmulasztásának jogkövetkezményeit a magánszemély terhére állapítja meg.

A munkáltatónak az adóévet követő év január 31-éig munkavállalónként adatot kell szolgáltatnia az adómentes támogatásban részesített magánszemélyek nevéről, adóazonosító jeléről, a munkavállaló által bérelt lakás címéről.

A társasági adóalany munkáltatók a mobilitási támogatás címén kifizetett összeggel (de legfeljebb az adózás előtti nyereség összegével) csökkenthetik az adózás előtti eredményüket [Tao tv. 7. § (1) bekezdés ka) pont].

Amennyiben az olasz munkavállaló minden tekintetben megfelel az előzőekben ismertetett feltételeknek, adható számára adómentes mobilitási célú lakhatási támogatás.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (1)
siporka

A kedves szakérőnek köszönjük szépen a cikket (azaz a törvény kvázi beollózását).

Viszont úgy érzem, hogy vannak még nyitott kérdések.
Példa: Egy munkáltatónál 02.01-től olyan új munkavállaló kezdett el dolgozni, akinek az állandó lakcíme C-ben van, 79 km-re a munkáltató A településen levő telephelyétől. Munkavállaló kivett egy albérletet, szerződéssel egy magánszemélytől, akinek az ingatlana B településen van 15 km-re a munkáltató A településen levő telephelyétől. Nem világos, hogy:

1. Ez alapján csak sima lakhatási, vagy mobilitási célú lakhatási támogatás nyújtható ennek a dolgozónak. Ugyanis az is igaz, hogy 3 óránál többet kellene utazzon, az is igaz, hogy több mint 60 km-re van a lakhelyétől, de az is igaz, hogy albérletbe költözött. Mi alapján dönthető el, hogy lakhatási, vagy mobilitási célú lakhatási támogatást kaphat.

2. Az albérleti szerződés a munkavállaló és a berbeadó között jött létre, 45 eFt-ról szól és a munkáltató hajlandó havonta 25 eFt lakhatási támogatást nyújtani. Ehhez elegendő csak a szerződés, tekinthető-e a szerződés bizonylatnak, vagy a bérbeadónak számlát kell adni, esetleg számviteli bizonylat is megteszi, havonta, amikor átveszi az albérleti díjat.

3. A munkavállalónak ugye akkor nem kell nyilatkoznia a munkáltató felé, ha csak sima lakhatási támogatást kap?

4. A munkáltatónak ugye jól értem, hogy 2018.01.31-én adatot kell szolgáltatni? Akkor is, ha lakhatási támogatást nyújt, vagy csak akkor, ha mobilitási célú lakhatási támogatást nyújt.

4. Munkavállaló lakcímkártyáján szerepel a B település, mint tartózkodási hely, 02.02-től. Ettől a naptól kezdve a munkavállaló kaphat még 9 Ft munkábajárást is tekintettel a 15 km-re az A és B települések között?

Köszönettel
Sipos Enikő

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Növénybiztosítás díjbekérő, számla?

Nagy Norbert

adószakértő

Autóbérlés 3. országbelinek

Bunna Erika

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink