Mire figyeljünk? – a második negyedévi kisvállalatiadó-előleg bevallása I.

Megosztás Tetszik

Hamarosan közeledik a második negyedévi kisvállalatiadó-előleg bevallása. Kétrészes cikksorozatunk I. részében az adóelőleg alapjáról lesz szó, áttekintjük a legfontosabb tudnivalókat, különös tekintettel a foglalkoztatási kedvezményekre.

Az adóelőleg bevallására a 26KIVA bevallás szolgál, a lezárt tárgynegyedévben keletkezett kisvállalatiadóelőleg-kötelezettség adatait ebben a bevallásban kell szerepeltetni. A bevallásban a [KIVA-ELOLEG] adatsort a naptári negyedéves bevallásban kötelező kitölteni (tehát, ha a „Bevallás gyakorisága” mezőben „N – előlegbevallás (negyedévre)” érték szerepel).

Az adóelőlegre vonatkozó adatokat naptári negyedéves időszakra összesítve kell feltüntetni, az adóelőleget a tárgynegyedévet követő hó 20. napjáig kell bevallani és megfizetni, a második negyedévre július 20-áig.

A teljes negyedévre jutó összesített kisvállalatiadó-előleg összegét az alábbi számlaszámra és adónemkódon kell megfizetni:

Számlaszám: 10032000-01076356 NAV Kisvállalati adó bevételi számla

Adónemkód: 289

• az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 20. § (2), (2a) és (2b) bekezdése szerint meghatározott személyi jellegű kifizetések összege, és
• az adóelőleg-megállapítási időszakban jóváhagyott fizetendő osztalék (ide nem értve a kisvállalatiadó-alanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalatiadó-alanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalékot),
• csökkentve az adóelőleg-megállapítási időszakban bevételként elszámolt, a külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegét nem tartalmazó osztalék összegével, feltéve, hogy annak összegét az osztalékot megállapító társaság nem számolja el az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként

együttes összegének a 10 százaléka.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudhatja, hogy

• mi tartozik a személyi jellegű kifizetések közé,
• mi minősül járulékalapot képező jövedelemnek,
• mit nem kell járulékalapot képező jövedelemként figyelembe venni,
• ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg-megállapítási kötelezettség nem keletkezik, akkor eltér a járulékalapot képező jövedelem,
• növelő tétel-e az adóelőleg-megállapítási időszakban jóváhagyott fizetendő osztalék összege,
• mi az osztalék csökkentő tételként való figyelembevételének feltétele.