Leltárkészítés, ha egyéni vállalkozó egyéni céggé alakulna

Megosztás Tetszik

Egyéni vállalkozó egyéni céggé alakulna, mit és hogyan kell szerepeltetnie a leltárban? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.

Egyéni vállalkozó egyéni céget alapított. Az összeállítandó leltárban szerepelni fognak az egyéni vállalkozó eszközei (tárgyi eszközök, vevőkövetelések, egyéb kintlévőségek), ha vannak neki? Szeretné az összes eszközét az egyéni cégbe átvinni nyilvántartási értéken, tehát, hogy adófizetés ne keletkezzen ebből. Az egyéni vállalkozás által kiállított számlákat, amelyeket nem fizettek még ki, bekönyveltük bevételként. Így keletkezett vevő és a másik oldalon szállító is. Ha mindezeket felvisszük a leltárba, akkor a különbözet lekötött tartalékba kerül? Ezt be kell-e jelenteni a cégbíróságnak? – sorolta kérdéseit olvasónk.

Az egyéni vállalkozó egyéni céggé történő alakulásának adózási szabályait az szja-törvény 49/A § (2)-(5) bekezdései tartalmazzák.

Ezek értelmében mindenekelőtt az egyéni vállalkozónak az egyéni cég bejegyzéséről szóló határozat jogerőre emelkedését megelőző nappal leltárt kell készítenie (az szja-törvény 5. számú mellékletének előírásait figyelembe véve), melyben a tulajdonát képező anyagok, áruk, saját termelésű készletek, kis értékű (100 ezer forint bekerülési érték alatti) tárgyi eszközök értékét kell feltüntetnie.

A leltárba így bekerülő készletek értékeként a legutolsó beszerzési árat kell beírni. A kis értékű tárgyi eszközök esetén pedig a bekerülési érték 50 százalékát kell leltári értéknek tekinteni, amennyiben azokat már használatba vette az egyéni vállalkozás. Ha nem történt meg a kis értékű tárgyi eszköz használatba vétele, akkor azokat a bekerülési értékükön kell szerepeltetni. Saját termelésű készletek esetén előállítási költségen kell a leltári értéket meghatározni.

A fentiek mellett a követeléseket is ki kell mutatni a nyilvántartásokban erre a napra vonatkozóan. Mindemellett a tárgyi eszközeinek és immateriális javainak a nettó értékét is meg kell határoznia és ki kell mutatnia ezen nyilvántartásban.

A következő lépésben meg kell jelölnie az egyéni vállalkozásnak mindazon eszközeit, melyeket az egyéni cégbe nem pénzbeli hozzájárulásként ad át. Ezen eszközöket az egyéni cég alapító okiratában szereplő értéken is fel kell tüntetni (ami eltérhet a leltári értéktől).

A tárgyi eszközökkel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a fejlesztési tartalék és kisvállalkozói kedvezmény vonatkozásában úgy kell eljárni, mintha az egyéni vállalkozás nem szűnt volna meg, vagyis ezen kedvezményeket továbbviheti az egyéni cégben is.

A vállalkozó azon eszközeit (tárgyi eszközök, készletek, követelések), melyeket nem pénzbeni hozzájárulásként az egyéni cég tulajdonába ad, az alapító okiratban meghatározott értéken a vállalkozói bevételek között kell elszámolni. Vagyis, ha úgy dönt az egyéni vállalkozó, hogy valamennyi eszközét (ideértve a követeléseit is) átadja az egyéni cégének, akkor azok alapító okiratban meghatározott értékét az egyéni vállalkozói bevételei között kell elszámolnia az egyéni vállalkozás megszűnésének napjával.

Ezzel párhuzamosan az egyéni cégnek átadott tárgyi eszközök, immateriális javak költségként még el nem számolt nettó értéke egyéni vállalkozói költségnek minősül.

Szólni kell még a kötelezettségekről is.

Ha vannak olyan szállítói tartozások (például meglévő készletekkel kapcsolatos szállítói tartozások), melyeket az egyéni vállalkozói jogállás megszűnéséig nem egyenlítettek ki, akkor ezen kiadások az egyéni vállalkozói tevékenység adóévi költségei között szerepeltethetők, amennyiben azok a megszűnés adóévéről szóló bevallás benyújtásáig felmerülnek. Ha a kiadások csak a bevallás benyújtását követően merülnek fel, akkor az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint számolhatók el az összevont adóalap részeként (szja-törvény 49/B § (2) bekezdés b) pontja).

Ugyanakkor az egyéni cég is megtérítheti ezen kötelezettségeket (mint átvállalt kötelezettségeket), mely esetben ezen tételek nem keletkeztetnek bevételt az egyéni vállalkozásban.

Végül az szja-törvény 49/A paragrafusának (5) bekezdése választási lehetőséget is biztosít az egyéni vállalkozó számára. E szerint a vállalkozó dönthet úgy is, hogy a jövedelmét és az adóját a megszűnés és áttérés fenti szabályainak figyelmen kívül hagyásával állapítja meg, azaz például nem számolja el a bevételek között az átadott eszközök alapító okiratban szereplő értékét.

Ez esetben is ki kell viszont számolnia jövedelmét az áttérés és megszűnés szabályai alapján, s ha a megszűnési és átalakulási szabályok figyelembevételével meghatározott adója legalább 10 ezer forinttal meghaladja az ezen szabályok mellőzésével kiszámított adóját, akkor ezen különbözetet három egyenlő részletben kell megfizetnie. Az első részletet a megszűnésről szóló bevallással egyidejűleg, a további két részletet pedig a következő két évet terhelő adókötelezettségként a bevallási határidőig kell megfizetnie.

Vagyis ez a szabály lehetővé teszi, hogy az átalakulás miatti esetleges többletadó-fizetési kötelezettségét részletekben elnyújtva fizesse meg.