Külföldön dolgozó magyarok: szja-kedvezmény érvényesítése Magyarországon – példákkal

Megosztás Tetszik

Számos honfitársunk dolgozik külföldön. Van, aki olyan országban, mellyel van Magyarországnak kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezménye, de olyan is akad szép számmal, aki nem egyezményes országban él.

Magyarországon kedvezőnek mondható az szja-kötelezettség, mely egyrészt az aránylag alacsony adómértékből, másrészt az adóalap-kedvezményekből adódik.

Amikor valaki külföldön keresi a boldogulást, nem valószínű, hogy az első gondolata az adózás. Azonban a bevallás elkészítése előtt még az adózásban nem jártas magánszemélyben is felmerül a kérdés, hogy érvényesíthet-e Magyarországon kedvezményt, ha nem Magyarország területén végez munkát.

A válasz nem is olyan egyszerű, ugyanis adóalap-kedvezményt az a magánszemély érvényesíthet, aki rendelkezik olyan összevonás alá eső jövedelemmel, mely után Magyarországon kell az adót részben vagy egészben megfizetni.

Szja-kötelezettsége egy magyar állampolgárnak akkor keletkezik Magyarországon, ha magyar illetőségűnek minősül, vagy abban az esetben is, ha külföldi illetőségűnek tekintendő, de a jövedelme belföldről származik, továbbá akkor is, ha a jövedelme ugyan külföldről származik, de Magyarországon ezt a jövedelmet be kell vallani, sőt még adót is kell utána fizetni.

Az szja-törvény értelmében a magyar állampolgár magyar illetőségű. Ha a magánszemély egyidejűleg más államnak is állampolgára, akkor nem tekintendő belföldi illetőségűnek, ha Magyarországon nem rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel.

Ha a magánszemély olyan országban dolgozik, mellyel van egyezményünk, és a magánszemély a külföldi ország helyi előírásai alapján ott is adóügyi illetőséggel rendelkezik, akkor az illetőséget az egyezmény előírásai alapján kell meghatározni. Egyezményes országnál, mivel a magánszemély csak egy országban tekinthető belföldi illetőséggel rendelkezőnek, ezért az egyezmény szerint kell eldönteni az illetőséget az állandó lakóhelyre, a létérdekek központjára, a szokásos tartózkodási helyre, az állampolgárságra vonatkozó információk birtokában. Ha a magánszemély mindkét szerződő állam állampolgára, vagy egyiké sem, a szerződő államok illetékes hatóságai kérelemre kölcsönös egyetértéssel rendezik az illetőség kérdését.

OLVASSA TOVÁBB! Erről szól még a cikk:

• egyenlő bánásmód elve,

• adókedvezmények érvényesítése,

• jogosultsági feltételek vizsgálata,

• példák.