hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kirendelt külföldi munkavállalókkal kapcsolatos adózási kérdések

  • adozona.hu

Magyarország és Törökország közötti megállapodás alapján munkaerőt rendeltek ki magyarországi építőipari munkavégzésre. A nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékokat a török munkáltató rendezi Törökországban. Magyarországon a vendégmunkások nem kapnak taj-számot. Milyen adófizetési kötelezettségei vannak a munkavállalóknak és a magyarországi bejegyzett fióktelepnek? Olvasónk kérdésére Horváthné Szabó Beáta adószakértő adott választ.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Kérdése sajnos kevés háttérinformációt tartalmaz, ezért arra csak általánosságban tudok válaszolni. Első megközelítésben abból a feltételezésből indulok ki, hogy a kirendelt munkavállalók jövedelmüket a kiküldetés ideje alatt a török munkáltatótól kapják. A Törökországgal megkötött a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezmény – 1996. évi CI. törvény – 15. cikk (2) bekezdésének c) pontja értelmében a Magyarországon végzett munkáért járó díjazás a munkavégzés helyén adóztatható, amennyiben a térítés a munkaadónak Magyarországon lévő állandó telephelyét vagy állandó bázisát terheli.

Abban az esetben, ha a díjazás kifizetése közvetlenül nem a fióktelepen keresztül történik, akkor a külföldi munkavállalóknak kell az szja-kötelezettséget teljesíteni. Ez abból következik, hogy a török munkaadó nem minősül a magyar törvények értelmében kifizetőnek. Ilyenkor a magánszemélyeknek a negyedévet követő hó 12-éig kell teljesíteniük az szja-előlegfizetési kötelezettségüket a megelőző negyedévben megszerzett jövedelmük forintra átszámított összege után.

Akkor azonban, ha a fióktelep fizeti ki a jövedelmet a „kirendelt” török munkavállalók részére, vagy a külföldi vállalkozás nevében eljárva a fióktelep teljesíti a magánszemélyek részére kifizetett jövedelmekkel összefüggésben a 08-as adatszolgáltatást – azaz bevallja magánszemélyenként a jövedelem forintra átváltott összegét és levonja az szja-előleget –, a magánszemélyek értelemszerűen mentesülnek a negyedéves szja-előlegfizetési kötelezettség alól. Erre a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) 2. § (6) bekezdése alapján van lehetőség, ha a fióktelep a török munkaviszony alapján a bevétel kifizetőjeként jár el feltéve, hogy a fióktelep a munkaviszonyra tekintettel kifizetett jövedelem utáni szja-kötelezettség teljesítése érdekében szükséges adatokkal rendelkezik, függetlenül attól, hogy a jövedelmet esetleg a török munkáltató fizette ki. Ez a kötelezettség havi bevallást eredményez. Az szja-kötelezettség teljesítése érdekében adóazonosító jelet kell igényelni.

A társadalombiztosítási kötelezettségek vizsgálatával összefüggésben szeretném felhívni a figyelmét, hogy Törökországgal van hatályos szociális biztonságról szóló egyezménye Magyarországnak mely a 2015. évi XXX. törvénnyel került kihirdetésre. Ezen egyezmény értelmében a Magyarország területén munkát végző személy munkaviszonyára annak a szerződő félnek a jogszabályait kell alkalmazni, ahol a személy a keresőtevékenységét folytatja, kivéve, ha az Egyezmény másként nem rendelkezik. Amennyiben egy személyt egy vállalkozás állandó kereskedelmi képviselete, vagy fióktelepe nem annak a szerződő félnek a területén alkalmaz, amely területén a vállalkozás bejegyzésre került, akkor ezen személy annak a szerződő félnek a jogszabályai hatálya alá tartozik, ahol a fióktelep vagy az állandó kereskedelmi képviselet működik.

Különleges rendelkezések vonatkozik a kiküldetésre. Eszerint ha a Törökországban székhellyel rendelkező vállalkozás az általa rendszerint e szerződő fél felségterületén foglalkoztatott munkavállalóját Magyarországra küldi ki annak érdekében, hogy utóbbi a munkáltató nevében ott munkát végezzen, a kiküldött munkavállaló továbbra is a kiküldő, azaz a török fél jogszabályainak hatálya alá tartozik, feltéve, hogy a kiküldetés várható időtartama nem haladja meg a 24 naptári hónapot, és a kiküldetésre nem egy korábban kiküldött munkavállaló felváltása céljából kerül sor. A kiküldetés egy alkalommal, maximum 60 hónapra meghosszabbítható a munkavállaló és munkáltató közös kérelme, vagy az önálló vállalkozó saját kérelme alapján, a szerződő felek illetékes hatóságainak, vagy az illetékes hatóságok által megbízott illetékes intézményeinek előzetes egyetértésével. Ezen rendelkezések alkalmazása érdekében a magánszemélyeknek rendelkezni kell a török fél által kiadott TR 1-es igazolással, mely alapján védhető, hogy a török munkavállalók a magyar munkavégzés ellenére továbbra is a török társadalombiztosítás hatálya alá tartoznak. Ilyen igazolás birtokában Magyarországon nem kell járulékokat és szocho-t fizetni.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Értékcsökkenés

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 június
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close