hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Adózás a hozam után: így előnyös kockázati- és magántőkealapokba fektetni

  • Kerényi Máté Fülöp, az Adótanácsadók Egyesületének szervezetfejlesztési alelnöke

Egyre többször felmerülő kérdés az ügyfelek körében, hogy milyen struktúrában érdemes a kockázati- és magántőkealapok jegyeit birtokolni, hogyan lesz a rendszer adózási szempontból előnyös.

A befektetési alap olyan jogi személy, amely az MNB által a nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, és a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A befektetési alap törvényes képviselője az e tevékenység végzésére feljogosító engedéllyel rendelkező befektetési alapkezelő, aki a befektetési alap nevében eljár. A befektetési alap létrehozható a befektetési alap által megszerezhető elsődleges eszközök alapján

  • értékpapíralapként,
  • ingatlanalapként,
  • kockázati tőkealapként vagy
  • magántőkealapként.

Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 13. paragrafusa – összhangban a Kbftv. (2014. évi XVI. törvény a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról) 65. paragrafus (1) bekezdésével – úgy rendelkezik, hogy a kockázati tőkealap adókötelezettségeit az alap kezelője teljesíti, és gyakorolja az adózót megillető jogokat is.

A befektetési alap futamideje alatt a befektetési alapkezelő a befektetési alap eszközeiből a befektetők felé kifizetést teljesíthet a befektetési alap tőkenövekményéből történő hozamkifizetés formájában. A felosztott hozam tehát a tőkenövekmény azon része, amelyet a befektetési alapkezelő a kezelési szabályzat szerint a befektetési alapkezelés eredményeképpen a befektetési jegyek után fizet.

A személyi jövedelemadó rendszerében a kockázati- és magántőkealapok hozama osztaléknak minősül, így 15 százalék személyi jövedelemadót és 15,5 százalék szociális hozzájárulási adót kell utána fizetni – igaz, utóbbit az „adófizetési felső határ” figyelembevételével.

Ettől valamelyest eltér a hozam kezelése a számvitelben és a társasági adó rendszerében, ami számos esetben súlyos adótervezési hibához vezet.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudja, miért nagyon fonts kérdés ez!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Időszakos orvosi vizsgálatok

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Egyéni vállalkozásból kivonás

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink