Jól jöhet a munkabérelőleg nyaralás előtt: adózási, munkajogi szabályok

Megosztás Tetszik

A nyári szabadság előtt gyakran élnek a munkavállalók azzal a lehetőséggel, hogy munkabérelőleget kérnek a munkáltatójuktól. Cikkünkben összefoglaljuk a vonatkozó adózási szabályokat.

Sem a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), sem egyéb jogszabályok nem állapítanak meg részletszabályokat a munkabérelőleg-juttatás rendjével kapcsolatosan. Munkabérelőleg a munkaviszonyra és más hasonló jogviszonyokra (például köztisztviselői jogviszony) tekintettel juttatható, melynek kétféle típusa lehet.

Megkülönböztethetünk a munkavállaló részére kötelező jelleggel jogszabály vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján, illetve a munkavállaló kérelmére juttatott munkabérelőleget.

A gyakorlatban a munkabérelőleg nyújtásának rendjét többnyire szabályzatban vagy kollektív szerződésben rendezik a munkáltatók. Ezekben rendelkeznek egyebek mellett arról, hogy a munkáltató milyen feltételekkel biztosítja a munkabérelőleget, illetve a próbaidő alatt nyújtható-e bérelőleg vagy sem, vagy például a munkaviszony megszűnése esetén a munkavállaló hogyan és milyen formában köteles visszafizetni az előleget.

A kérelemre adott munkabérelőleg a munkáltatónak biztosított olyan eszköz, mellyel segíteni tudja az anyagilag nehéz helyzetbe került munkavállalót. Mivel a juttatható előleg mértékét munkajogi szabály nem korlátozza, és a munkabérelőleg-kérelemre vonatkozóan sincsenek előírások, ezért a kérelmet és a kifizetés engedélyezését érdemes írásba foglalni, mivel gyakorlatilag a munkáltató kamatmentes kölcsönt nyújt, aminek adóvonzata is lehet. Célszerű az engedélyben megállapodni a visszafizetés idejében és módjában.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, milyen adózási szabályok vonatkoznak a munkabérelőleg nyújtására, annak törlesztésére!