Jogi zűrzavar az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvényben

Megosztás Tetszik

Mindössze egyetlen pontban módosult január 1-jétől az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (Ekho.), a változás viszont jelentős, hiszen a kifizetőt terhelő ekho mértéke 15,5 százalékról 13 százalékra csökkent. A NAV is aktualizálta az ekhóról szóló 07. számú információs füzetét. Ennek apropóján cikkünkben összefoglaljuk az ekho választásával és levonásával kapcsolatban gyakran visszatérő kérdéseket.

Elsődlegesen az ekhotörvény 4. paragrafusának (2) bekezdését kell megemlítenünk, amely továbbra is félrevezető. A jogszabályhely akként fogalmaz, hogy a magánszemély az (1) bekezdésben meghatározott ekhoalap összegéből 15 százalék ekhót fizet. Ettől eltérően, ha a magánszemély az adóév 183 napját meghaladóan a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szerint saját jogú nyugdíjas, az ekho mértéke 9,5 százalék. Ha a magánszemély nyugdíjas, e körülményről a kifizetést megelőzően nyilatkozhat.

Ez természetesen nem így van. Az adóévben fennálló 183 nap nyugdíjas státusznak csak akkor van jelentősége, ha az érintett nem rendelkezik az ekho választásához szükséges, a törvény 3. paragrafus (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott általános szabályok szerint adózott jövedelemmel, és a b) pontban említett nyugdíjas státuszára tekintettel választja az ekhót.

A jogszabály 2. paragrafusának d) pontjában rögzített fogalmi meghatározás szerint ugyanis az minősül nyugdíjasnak, aki saját jogú nyugdíjas, vagy az olyan özvegyi nyugdíjas, aki betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, a 3. paragrafus (1) bekezdésének b) alpontja, valamint a 3. paragrafus (4) bekezdésének c) alpontja alkalmazásában mindkét esetben csak akkor, ha az adóévben legalább 183 napig nyugdíjas.

Tehát, ha egy magánszemély november 30-án vált nyugdíjassá, és a december havi megbízási jogviszonya vonatkozásában jogszerűen ekhót választ, természetesen nem terheli a 15 százalékos ekho, csak 9,5 százalékot kell a kifizetőnek levonnia tőle, míg a 13 százalékos kifizetői ekhót nem kell megfizetnie. (A nyugdíjasként alkalmazott személy mellett nem fizet a kifizető ekhót a más EGT-tagállamban biztosított személy, illetve a hivatásos sportoló, a nemzetközi sportszövetség munkavállalója esetében.)

Gyakran felmerülő kérdés, hogy az ekho szerinti adózást választó magánszemélyre kiterjed-e a biztosítás, be kell-e őt biztosítottként jelenteni?

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből választ kap a kérdésre!