hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Jogi zűrzavar az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvényben

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

Mindössze egyetlen pontban módosult január 1-jétől az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (Ekho.), a változás viszont jelentős, hiszen a kifizetőt terhelő ekho mértéke 15,5 százalékról 13 százalékra csökkent. A NAV is aktualizálta az ekhóról szóló 07. számú információs füzetét. Ennek apropóján cikkünkben összefoglaljuk az ekho választásával és levonásával kapcsolatban gyakran visszatérő kérdéseket.

Elsődlegesen az ekhotörvény 4. paragrafusának (2) bekezdését kell megemlítenünk, amely továbbra is félrevezető. A jogszabályhely akként fogalmaz, hogy a magánszemély az (1) bekezdésben meghatározott ekhoalap összegéből 15 százalék ekhót fizet. Ettől eltérően, ha a magánszemély az adóév 183 napját meghaladóan a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szerint saját jogú nyugdíjas, az ekho mértéke 9,5 százalék. Ha a magánszemély nyugdíjas, e körülményről a kifizetést megelőzően nyilatkozhat.

Ez természetesen nem így van. Az adóévben fennálló 183 nap nyugdíjas státusznak csak akkor van jelentősége, ha az érintett nem rendelkezik az ekho választásához szükséges, a törvény 3. paragrafus (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott általános szabályok szerint adózott jövedelemmel, és a b) pontban említett nyugdíjas státuszára tekintettel választja az ekhót.

A jogszabály 2. paragrafusának d) pontjában rögzített fogalmi meghatározás szerint ugyanis az minősül nyugdíjasnak, aki saját jogú nyugdíjas, vagy az olyan özvegyi nyugdíjas, aki betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, a 3. paragrafus (1) bekezdésének b) alpontja, valamint a 3. paragrafus (4) bekezdésének c) alpontja alkalmazásában mindkét esetben csak akkor, ha az adóévben legalább 183 napig nyugdíjas.

Tehát, ha egy magánszemély november 30-án vált nyugdíjassá, és a december havi megbízási jogviszonya vonatkozásában jogszerűen ekhót választ, természetesen nem terheli a 15 százalékos ekho, csak 9,5 százalékot kell a kifizetőnek levonnia tőle, míg a 13 százalékos kifizetői ekhót nem kell megfizetnie. (A nyugdíjasként alkalmazott személy mellett nem fizet a kifizető ekhót a más EGT-tagállamban biztosított személy, illetve a hivatásos sportoló, a nemzetközi sportszövetség munkavállalója esetében.)

Gyakran felmerülő kérdés, hogy az ekho szerinti adózást választó magánszemélyre kiterjed-e a biztosítás, be kell-e őt biztosítottként jelenteni?

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből választ kap a kérdésre!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST / VIDEÓAJÁNLÓ

Kérdések és válaszok

Bt.-beltag munkaviszonya

Széles Imre

tb-szakértő

Csalásból eredő kár könyvelése

Pölöskei Pálné

adószakértő

Catering szolgáltatás adó és járulék vonzata

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 május
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetÉs