Így lehet jobban kihasználni az adómentes juttatási lehetőségeket

Megosztás Tetszik

Az elmúlt időszakban a béren kívüli juttatások, illetve az egyes meghatározott juttatások adóterhelése folyamatosan csökkent, sőt, a veszélyhelyzetre tekintettel hozott intézkedések további, időszakos kedvezményeket is biztosítanak. Léteznek azonban a fent említetteken kívül még kedvezőbb juttatási lehetőségek is.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) számos adómentes juttatási lehetőséget tartalmaz. Ezek közé tartozik az 1. számú melléklet 8.28 pontja, amely a következőképpen rendelkezik a kifizető által adómentesen adható kulturális és sportrendezvényre szóló bérletekről:

a kifizető által ugyanazon magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott  

a) a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet,

b) kulturális szolgáltatás igénybevételére (muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére) szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj

az adóévben legfeljebb – az a) és b) pont szerinti juttatási körben külön-külön – a minimálbért meg nem haladó értékben, feltéve, hogy a belépőjegy, bérlet – a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) belépőjegyek, bérletek visszaváltása kivételével – nem visszaváltható, továbbá azzal, hogy nem adómentes az említett juttatásokra szóló utalvány.

Mint a fentiekből kiolvasható, nemcsak belépőjegy, hanem sport- és kulturális rendezvényre szóló bérlet is adható kifizető által magánszemélyeknek adómentesen. Az adómentesség magánszemélyenkénti felső határa a minimálbér összege.

Ugyanakkor a sport- és kulturális rendezvényekre szóló bérletek jelentős része meghatározott számú alkalomra (előadásra, rendezvényre) szól. Így az is előfordulhat, hogy a kifizető egy – nem névre szóló – meghatározott számú alkalomra belépést biztosító sport-, vagy kulturális rendezvényre szóló bérletet vásárol, mely bérlettel minden alkalommal másik munkavállaló magánszemély látogatja az adott rendezvényt. 

Kérdésként merülhet fel, hogy ha a kifizető nyilvántartást vezet arról, hogy az adott bérlettel látogatható egyes rendezvényeken/alkalmakon melyik munkavállaló vett részt, továbbá a kifizető bérlet esetén az egy alkalomra/rendezvényre jutó költséget úgy határozza meg, hogy a bérlet ellenértékét elosztja a bérlethez tartozó rendezvények/alkalmak számával, ezáltal minden egyes rendezvényre/alkalomra jutó költsége azonos, akkor az adómentesen adható juttatás felső határa – mivel a bérlet által biztosított rendezvényeken több magánszemély is részt vesz – a részt vevő magánszemélyenként a minimálbér összege-e?

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben választ adunk a kérdésre, és arra is, hogy ha egy tíz alkalomra szóló bérlet rendezvényein tíz különböző munkavállaló vesz részt, akkor mely összeg tekinthető az adómentesen adható juttatás felső határának, a minimálbér összegét, vagy a minimálbér összegét a részt vevő magánszemélyek számával osztva kell-e figyelembe venni!