hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ezt kell tudni az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetéséről

  • adozona.hu

Tájékoztatót tett közzé honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésére vonatkozó tudnivalókról, a szünetelés időtartamára érvényes korlátozásokról, külön kitérve a veszélyhelyzet idejére, s az adóbevallással kapcsolatos teendőkről.

1. Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének időtartama és bejelentése

Az egyéni vállalkozó egy hónaptól két évig tartó időtartamra szüneteltetheti tevékenységét. A szüneteltetést a vállalkozó a Webes ügysegéddel jelentheti be a Belügyminisztériumhoz.

A tevékenység a bejelentést követő naptól szünetel. A szüneteltetés végén a tevékenység folytatását is be kell jelenteni.

A tevékenység szüneteltetését és újraindítását a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) külön nem kell bejelenteni, mert erről a Belügyminisztériumtól értesül.

2. Korlátozások a szünetelés alatt

Az egyéni vállalkozó a szünetelés tartama alatt:

  • egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet,
  • egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat,
  • vállalkozói minőségében adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést nem kérhet, költségvetési támogatást nem igényelhet (sem a szünetelés időtartamára, sem a szünetelés megszűnését követően),
  • túlfizetés visszatérítését nem kérheti.

3. Adókötelezettségek a szünetelés alatt

3.1. Az szja hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók

Az egyéni vállalkozói tevékenységre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallást nem kell benyújtania a magánszemélynek, ha tevékenységét az adóév minden napján szüneteltette, de ettől függetlenül a szünetelés időszakában is be kell vallania az adóévben

  • kisvállalkozói kedvezménnyel,
  • fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel,
  • foglalkoztatási kedvezménnyel,
  • kisvállalkozások adókedvezményével

kapcsolatban keletkezett adófizetési kötelezettségét.

Ha az egyéni vállalkozó a tevékenységét az adóév utolsó napján szünetelteti, akkor a bevallásában

  • kisvállalkozói kedvezmény,
  • fejlesztési tartalék,
  • foglalkoztatási kedvezmény címén a jövedelmét (bevételét) nem csökkentheti,
  • nem érvényesítheti a kisvállalkozások adókedvezményét.

A szünetelés időszakában továbbá költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) nem számolhat el.

Ha a magánszemély folytatja egyéni vállalkozói tevékenységét, akkor a szünetelés ideje alatt felmerült elengedhetetlen kiadásait a folytatás évében a költségei között elszámolhatja és a szünetelés ideje alatt beszerzett tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzési árának értékcsökkenési leírását elkezdheti.

A szünetelés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel a szünetelés megkezdésének adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig

  • befolyt ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdése adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek,
  • igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdése adóévében elszámolható vállalkozói költségnek

minősül, amit az egyéni vállalkozónak a szünetelés megkezdése évéről szóló adóbevallásában kell figyelembe vennie.

A szünetelés elejének adóévéről szóló adóbevallás benyújtását követően az előzőekben nem említett befolyó bevételre, illetve felmerült kiadásra minden olyan adóévben, amelyben a tevékenység az adóév minden napján szünetelt, az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A szünetelésig keletkezett további bevallási, adófizetési kötelezettségeit a vállalkozó a szünetelés ideje alatt is köteles teljesíteni.

A bevallással még le nem fedett időszakrólsoron kívül, legkésőbb a szünetelés kezdő napját követő 30 napon belül kell bevallást benyújtania (kivéve a személyijövedelemadó-bevallást). Bevallással le nem fedett időszak például havi gyakoriságú kötelezettségeknél és április 10-ei kezdetű szünetelés esetén az április 1. és 9. közötti időszak.

A nem kiegészítő tevékenységű (nem nyugdíjas) egyéni vállalkozóknak a járulékokkal és a szociális hozzájárulási adóval összefüggő, soron kívüli bevallást az ’58-as jelű nyomtatványon kell benyújtaniuk. Ha az egyéni vállalkozó cégautóadó fizetésére kötelezett, akkor pedig szünetelés esetén a ’01-es bevallást kell soron kívül benyújtani.

Ha az egyéni vállalkozó munkavállalókat foglalkoztat, és a szünetelés ideje alatt a munkavállalók munkaviszonyát nem szünteti meg – például ebben az időszakban fizetés nélküli szabadságon vannak –, a ’08-as bevallásokat havonta akkor is be kell adnia. A foglalkoztatási jogviszony adatszolgáltatási kötelezettséget von maga után akkor is, ha a munkavállaló után nincs sem adó-, sem járulékfizetési kötelezettség.

A tevékenység szüneteltetése alatt az egyéni vállalkozónak a szüneteltetés alatt keletkezett adókötelezettségeit nem kell teljesítenie, valamint nem kell pénzforgalmi számlát sem fenntartania.

A biztosított (nem nyugdíjas), tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak a szünetelés ideje alatt a biztosítása is szünetel. A biztosítás szünetelésének kezdő és befejező időpontját be kell jelenteni a NAV-hoz a ’T1041 jelű adatlapon.

Az egyéni vállalkozónak a biztosítás szünetelése miatt egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, a szünetelés kezdő napjától fogva feltéve, hogy ezen kívül más biztosítási jogviszonnyal, például munkaviszonnyal nem rendelkezik, és egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen sem jogosult.

A járulékfizetéshez az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban is kitölthető „Eüszolg. járulékfiz-bejelentés” elnevezésű szolgáltatással vagy a ’T1011 jelű adatlapon kell a NAV-hoz bejelentkezni. A bejelentés során a fizetési kötelezettség kezdő dátumaként a szünetelés kezdő napját kell feltüntetni.

A foglalkoztatottak munkaviszonyának esetleges megszüntetését, vagy a fizetés nélküli szabadság miatt a biztosítási jogviszonyuk szünetelését az őket foglalkoztató egyéni vállalkozónak a szünetelés időtartama alatt is be kell jelenteni a ’T1041 jelű adatlapon. A veszélyhelyzet fennállása alatti időszak speciális szabályait külön tájékoztatóban ismerteti a NAV.

3.2. A katás egyéni vállalkozók

Ha az egyéni vállalkozó a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) alanya, és szünetelteti a vállalkozási tevékenységét, akkor azokra a hónapokra mentesül a tételes adó megfizetése alól, mely hónapok egészében szünetelteti a tevékenységét és a szünetelés időtartama alatt nem végez kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát.

A kisadózó egyéni vállalkozónak a NAV-hoz be kell jelentenie a ’T101E jelű űrlapon azt a tényt, hogy a vállalkozói tevékenység szüneteltetése miatt mentesül a havi tételes adó megfizetése alól. A mentesülés kezdő hónapjára tehát a kata-alanynak nem elegendő a Webes Ügysegéddel bejelentést tennie, hanem a tételes adó alóli mentességről külön a NAV-nál is nyilatkoznia kell. A bejelentést nem kell havonta megismételni a szünetelés időtartama alatt.

Előfordulhat, hogy a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó a szünetelés időtartama alatt mégis olyan munkát végez, ami egyébként beletartozik kisadózó vállalkozói tevékenységébe. Ekkor azonban az adott hónapban a tételes adót meg kell fizetnie.

Ha a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó főállású, akkor azokban a hónapokban, amelyek egészében szünetelteti a tevékenységét, szünetel a biztosítása. Kivételt jelent, ha a szünetelés időszakában kisadózói tevékenységébe tartozó munkát végez, mert ekkor a biztosítása sem szünetel.

A főállású kisadózóknál az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség bejelentésének módja megegyezik a 3.1. pontban foglaltakkal.

Ha a tevékenységét szüneteltető kisadózó egyéni vállalkozó alkalmazottat foglalkoztat, akkor a foglalkoztatottra vonatkozó bejelentési, bevallási kötelezettségei megegyeznek a 3.1. pontban foglaltakkal.

4. A szünetelésre vonatkozó speciális szabályok a veszélyhelyzet idején

Az 1. pontban írtakhoz képest eltérő szabályok vonatkoznak a tevékenységük szüneteltetését a veszélyhelyzet idején bejelentő egyéni vállalkozókra.

4.1. Azok az egyéni vállalkozók, akik a vállalkozói tevékenység szünetelését 2020. március 11-e és 2020. március 30-a között jelentették be, azért, hogy az időközben bevezetett adózási könnyítéseket – mint például az egyéni vállalkozók szociális hozzájárulási adó alóli mentessége, járulékkedvezménye vagy a kisadózó vállalkozások tételes adó alóli mentesülése március hónaptól kezdődően – igénybe tudják venni, két lehetőség közül választhatnak: 2020. május 3-áig jelenthették be a Belügyminisztériumhoz

  • a tevékenység szünetelése iránti bejelentés visszavonását, vagy
  • a szüneteltetett tevékenység folytatását.

Bővebb tájékoztatást ITT kaphatnak az adózók

a) A tevékenység szünetelése bejelentésének visszavonása

A bejelentés visszavonása esetén a Belügyminisztérium a tevékenység szünetelésének kezdő időpontjára vonatkozó adatot úgy törli a nyilvántartásból, hogy az mint törölt adat se legyen megismerhető.

Ha jogszabály az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteléséhez jogkövetkezményt fűz, akkor a szünetelés iránti bejelentés visszavonása esetében úgy kell tekinteni, hogy a szünetelés nem következett be. Az az időtartam, amely a tevékenység szünetelésére irányuló bejelentés és a szünetelésre vonatkozó adatnak a vállalkozói nyilvántartásból való törlése között eltelik (vagyis lényegében a szünetelés időtartama), a hatósági jogviszony alapján fennálló, az egyéni vállalkozót terhelő kötelezettségek teljesítésére és jogosultságok gyakorlására vonatkozó határidőbe nem számít bele. Ha a határidő a szünetelés időtartama alatt járna le, a határidő az adattörlést követő tizenötödik napon jár le.

b) A szüneteltetett tevékenység folytatása

A szüneteltetett tevékenység folytatása esetén a szünetelés időtartama egy hónapnál rövidebb is lehet.

4.2. Azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik a tevékenység szüneteltetésére vonatkozó bejelentést 2020. március 30-át követően, de még a veszélyhelyzet ideje alatt tették (teszik) meg, a szünetelés minimális időtartamára vonatkozó egy hónapos időtartamot nem kell alkalmazni. Ez pedig azt jelenti például, hogy ha egy egyéni vállalkozó 2020. április 5-én bejelentést tett a szünetelésről, akár még április hónapban úgy dönthet, hogy folytatja a tevékenységét.

4.3. Az adókötelezettségeket érintő változások

A szüneteltetett tevékenység folytatását vagy a tevékenység szünetelésének visszavonását sem kell a NAV-hoz külön bejelenteni, mert erről a Belügyminisztériumtól értesül.

4.3.1. Az szja hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók

Az szja hatálya alá tartozó, nem kiegészítő tevékenységet folytató (nem nyugdíjas) egyéni vállalkozók esetében a bejelentés visszavonása azzal jár, hogy a biztosítási jogviszonyuk sem szünetel. A tevékenységüket folytató egyéni vállalkozók esetében pedig a biztosítás rövidebb ideig szünetel, így adott esetben rövidebb időszakban kötelezettek egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére.

A biztosítási jogviszony szünetelésére vonatkozóan a ’T1041 jelű űrlapon tett bejelentéseket, illetve az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségre vonatkozóan a ’T1011 jelű űrlapon tett bejelentéseket a NAV törli, ha az egyéni vállalkozó a tevékenység szünetelésére vonatkozó bejelentést visszavonta. Ebben az esetben tehát a NAV részére nem kell újabb bejelentéseket tenni.

Ha pedig az egyéni vállalkozó a tevékenység szünetelését befejezi (például a szünetelés kezdetétől számított egy hónap letelte előtt folytatja a tevékenységét), a ’T1041 jelű űrlapon be kell jelentenie a biztosítási jogviszony szünetelésének lezárását is. A ’T1011 jelű űrlapon azonban nem kell bejelentést tennie, az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget a NAV hivatalból lezárja a ’T1041 jelű űrlapon tett bejelentés alapján.

4.3.2. Katás egyéni vállalkozók

Ha a katás egyéni vállalkozó április hónap egészében szüneteltette a tevékenységét, április hónapra mentesült a tételes adó alól, és ezt már bejelentette a NAV-hoz, akkor nem kell a mentesülés törlését bejelenteni a NAV-hoz, a törlést a NAV hivatalból elvégzi.

A NAV továbbra is előírja a tételes adót minden olyan hónapra, amelyben a szünetelés visszavonását vagy a szünetelés befejezését követően a kisadózó egyéb ok (például anyasági ellátás, táppénz folyósítása) miatt nem mentesül a fizetési kötelezettség alól. Továbbá a NAV ellentételezi a tételes adót azoknak a katás egyéni vállalkozónak az adószámláján 2020. március-június hónapokra, akik a veszélyhelyzet miatt mentesített tevékenységet folytatnak.

A főállású kisadózó egyéni vállalkozók biztosítása kizárólag abban a hónapban szünetel, amely hónap egészében a tevékenység szünetelése miatt mentesülnek a tételes adó alól.

Ha a szünetelésre vonatkozó bejelentés visszavonása vagy a tevékenység folytatása miatt a főállású kisadózó egyéni vállalkozó nem a hónap egészében szüneteltette a tevékenységét, akkor ez a döntése biztosítási jogviszonyát nem érinti.

Ha pedig a főállású kisadózó egyéni vállalkozó biztosítása a tevékenység egész hónapban történő szüneteltetése miatt szünetelt, és bejelentkezett az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés hatálya alá, akkor – ha a vállalkozói tevékenység folytatása következtében a biztosítása nem szünetel – az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére vonatkozó kötelezettsége megszűnését be kell jelentenie a ’T1011 jelű űrlapon.

5. További információ

Az egyéni vállalkozók szja- és járulékkötelezettségéről részletesebben tájékozódhatnak az adózók a NAV honlapján a 3. és 91. számú információs füzetekben.

A munkavállalók biztosítási jogviszonyának szünetelése miatti egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésről további információk ITT olvashatók.

Az egyéni vállalkozó – amíg tevékenysége szünetel – nem kötelezett elektronikus kapcsolattartásra a NAV-val, azonban természetesen választhatja azt.

Javasoljuk, hogy továbbra is részesítse előnyben az elektronikus kapcsolattartást, hiszen így gyorsan, egyszerűen és személyes megjelenés nélkül intézheti adóügyeit. A kapcsolattartás módját a szünetelés időtartama alatt a rendelkezési nyilvántartásban tett ügyféli rendelkezések határozzák meg.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Elszámolási időszak – áfa tv. 58. §

Kelemen László

adószakértő, jogász

Befogadott számlák a NAV-nál

Kelemen László

adószakértő, jogász

Számlakiállítás saját költség felhasználásról

Kelemen László

adószakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 július
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close