Ezt kell tudni az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetéséről

  • adozona.hu

Tájékoztatót tett közzé honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésére vonatkozó tudnivalókról, a szünetelés időtartamára érvényes korlátozásokról, külön kitérve a veszélyhelyzet idejére, s az adóbevallással kapcsolatos teendőkről.

1. Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének időtartama és bejelentése

Az egyéni vállalkozó egy hónaptól két évig tartó időtartamra szüneteltetheti tevékenységét. A szüneteltetést a vállalkozó a Webes ügysegéddel jelentheti be a Belügyminisztériumhoz.

A tevékenység a bejelentést követő naptól szünetel. A szüneteltetés végén a tevékenység folytatását is be kell jelenteni.

A tevékenység szüneteltetését és újraindítását a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) külön nem kell bejelenteni, mert erről a Belügyminisztériumtól értesül.

2. Korlátozások a szünetelés alatt

Az egyéni vállalkozó a szünetelés tartama alatt:

  • egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet,
  • egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat,
  • vállalkozói minőségében adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést nem kérhet, költségvetési támogatást nem igényelhet (sem a szünetelés időtartamára, sem a szünetelés megszűnését követően),
  • túlfizetés visszatérítését nem kérheti.

3. Adókötelezettségek a szünetelés alatt

3.1. Az szja hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók

Az egyéni vállalkozói tevékenységre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallást nem kell benyújtania a magánszemélynek, ha tevékenységét az adóév minden napján szüneteltette, de ettől függetlenül a szünetelés időszakában is be kell vallania az adóévben

  • kisvállalkozói kedvezménnyel,
  • fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel,
  • foglalkoztatási kedvezménnyel,
  • kisvállalkozások adókedvezményével

kapcsolatban keletkezett adófizetési kötelezettségét.

Ha az egyéni vállalkozó a tevékenységét az adóév utolsó napján szünetelteti, akkor a bevallásában

  • kisvállalkozói kedvezmény,
  • fejlesztési tartalék,
  • foglalkoztatási kedvezmény címén a jövedelmét (bevételét) nem csökkentheti,
  • nem érvényesítheti a kisvállalkozások adókedvezményét.

A szünetelés időszakában továbbá költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) nem számolhat el.

Ha a magánszemély folytatja egyéni vállalkozói tevékenységét, akkor a szünetelés ideje alatt felmerült elengedhetetlen kiadásait a folytatás évében a költségei között elszámolhatja és a szünetelés ideje alatt beszerzett tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzési árának értékcsökkenési leírását elkezdheti.

A szünetelés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel a szünetelés megkezdésének adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig

  • befolyt ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdése adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek,
  • igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdése adóévében elszámolható vállalkozói költségnek

minősül, amit az egyéni vállalkozónak a szünetelés megkezdése évéről szóló adóbevallásában kell figyelembe vennie.

A szünetelés elejének adóévéről szóló adóbevallás benyújtását követően az előzőekben nem említett befolyó bevételre, illetve felmerült kiadásra minden olyan adóévben, amelyben a tevékenység az adóév minden napján szünetelt, az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A szünetelésig keletkezett további bevallási, adófizetési kötelezettségeit a vállalkozó a szünetelés ideje alatt is köteles teljesíteni.

A bevallással még le nem fedett időszakrólsoron kívül, legkésőbb a szünetelés kezdő napját követő 30 napon belül kell bevallást benyújtania (kivéve a személyijövedelemadó-bevallást). Bevallással le nem fedett időszak például havi gyakoriságú kötelezettségeknél és április 10-ei kezdetű szünetelés esetén az április 1. és 9. közötti időszak.

A nem kiegészítő tevékenységű (nem nyugdíjas) egyéni vállalkozóknak a járulékokkal és a szociális hozzájárulási adóval összefüggő, soron kívüli bevallást az ’58-as jelű nyomtatványon kell benyújtaniuk. Ha az egyéni vállalkozó cégautóadó fizetésére kötelezett, akkor pedig szünetelés esetén a ’01-es bevallást kell soron kívül benyújtani.

Ha az egyéni vállalkozó munkavállalókat foglalkoztat, és a szünetelés ideje alatt a munkavállalók munkaviszonyát nem szünteti meg – például ebben az időszakban fizetés nélküli szabadságon vannak –, a ’08-as bevallásokat havonta akkor is be kell adnia. A foglalkoztatási jogviszony adatszolgáltatási kötelezettséget von maga után akkor is, ha a munkavállaló után nincs sem adó-, sem járulékfizetési kötelezettség.

A tevékenység szüneteltetése alatt az egyéni vállalkozónak a szüneteltetés alatt keletkezett adókötelezettségeit nem kell teljesítenie, valamint nem kell pénzforgalmi számlát sem fenntartania.

A biztosított (nem nyugdíjas), tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak a szünetelés ideje alatt a biztosítása is szünetel. A biztosítás szünetelésének kezdő és befejező időpontját be kell jelenteni a NAV-hoz a ’T1041 jelű adatlapon.

Az egyéni vállalkozónak a biztosítás szünetelése miatt egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, a szünetelés kezdő napjától fogva feltéve, hogy ezen kívül más biztosítási jogviszonnyal, például munkaviszonnyal nem rendelkezik, és egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen sem jogosult.

A járulékfizetéshez az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban is kitölthető „Eüszolg. járulékfiz-bejelentés” elnevezésű szolgáltatással vagy a ’T1011 jelű adatlapon kell a NAV-hoz bejelentkezni. A bejelentés során a fizetési kötelezettség kezdő dátumaként a szünetelés kezdő napját kell feltüntetni.

A foglalkoztatottak munkaviszonyának esetleges megszüntetését, vagy a fizetés nélküli szabadság miatt a biztosítási jogviszonyuk szünetelését az őket foglalkoztató egyéni vállalkozónak a szünetelés időtartama alatt is be kell jelenteni a ’T1041 jelű adatlapon. A veszélyhelyzet fennállása alatti időszak speciális szabályait külön tájékoztatóban ismerteti a NAV.

3.2. A katás egyéni vállalkozók

Ha az egyéni vállalkozó a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) alanya, és szünetelteti a vállalkozási tevékenységét, akkor azokra a hónapokra mentesül a tételes adó megfizetése alól, mely hónapok egészében szünetelteti a tevékenységét és a szünetelés időtartama alatt nem végez kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát.

A kisadózó egyéni vállalkozónak a NAV-hoz be kell jelentenie a ’T101E jelű űrlapon azt a tényt, hogy a vállalkozói tevékenység szüneteltetése miatt mentesül a havi tételes adó megfizetése alól. A mentesülés kezdő hónapjára tehát a kata-alanynak nem elegendő a Webes Ügysegéddel bejelentést tennie, hanem a tételes adó alóli mentességről külön a NAV-nál is nyilatkoznia kell. A bejelentést nem kell havonta megismételni a szünetelés időtartama alatt.

Előfordulhat, hogy a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó a szünetelés időtartama alatt mégis olyan munkát végez, ami egyébként beletartozik kisadózó vállalkozói tevékenységébe. Ekkor azonban az adott hónapban a tételes adót meg kell fizetnie.

Ha a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó főállású, akkor azokban a hónapokban, amelyek egészében szünetelteti a tevékenységét, szünetel a biztosítása. Kivételt jelent, ha a szünetelés időszakában kisadózói tevékenységébe tartozó munkát végez, mert ekkor a biztosítása sem szünetel.

A főállású kisadózóknál az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség bejelentésének módja megegyezik a 3.1. pontban foglaltakkal.

Ha a tevékenységét szüneteltető kisadózó egyéni vállalkozó alkalmazottat foglalkoztat, akkor a foglalkoztatottra vonatkozó bejelentési, bevallási kötelezettségei megegyeznek a 3.1. pontban foglaltakkal.

4. A szünetelésre vonatkozó speciális szabályok a veszélyhelyzet idején

Az 1. pontban írtakhoz képest eltérő szabályok vonatkoznak a tevékenységük szüneteltetését a veszélyhelyzet idején bejelentő egyéni vállalkozókra.

4.1. Azok az egyéni vállalkozók, akik a vállalkozói tevékenység szünetelését 2020. március 11-e és 2020. március 30-a között jelentették be, azért, hogy az időközben bevezetett adózási könnyítéseket – mint például az egyéni vállalkozók szociális hozzájárulási adó alóli mentessége, járulékkedvezménye vagy a kisadózó vállalkozások tételes adó alóli mentesülése március hónaptól kezdődően – igénybe tudják venni, két lehetőség közül választhatnak: 2020. május 3-áig jelenthették be a Belügyminisztériumhoz

  • a tevékenység szünetelése iránti bejelentés visszavonását, vagy
  • a szüneteltetett tevékenység folytatását.

Bővebb tájékoztatást ITT kaphatnak az adózók

a) A tevékenység szünetelése bejelentésének visszavonása

A bejelentés visszavonása esetén a Belügyminisztérium a tevékenység szünetelésének kezdő időpontjára vonatkozó adatot úgy törli a nyilvántartásból, hogy az mint törölt adat se legyen megismerhető.

Ha jogszabály az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteléséhez jogkövetkezményt fűz, akkor a szünetelés iránti bejelentés visszavonása esetében úgy kell tekinteni, hogy a szünetelés nem következett be. Az az időtartam, amely a tevékenység szünetelésére irányuló bejelentés és a szünetelésre vonatkozó adatnak a vállalkozói nyilvántartásból való törlése között eltelik (vagyis lényegében a szünetelés időtartama), a hatósági jogviszony alapján fennálló, az egyéni vállalkozót terhelő kötelezettségek teljesítésére és jogosultságok gyakorlására vonatkozó határidőbe nem számít bele. Ha a határidő a szünetelés időtartama alatt járna le, a határidő az adattörlést követő tizenötödik napon jár le.

b) A szüneteltetett tevékenység folytatása

A szüneteltetett tevékenység folytatása esetén a szünetelés időtartama egy hónapnál rövidebb is lehet.

4.2. Azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik a tevékenység szüneteltetésére vonatkozó bejelentést 2020. március 30-át követően, de még a veszélyhelyzet ideje alatt tették (teszik) meg, a szünetelés minimális időtartamára vonatkozó egy hónapos időtartamot nem kell alkalmazni. Ez pedig azt jelenti például, hogy ha egy egyéni vállalkozó 2020. április 5-én bejelentést tett a szünetelésről, akár még április hónapban úgy dönthet, hogy folytatja a tevékenységét.

4.3. Az adókötelezettségeket érintő változások

A szüneteltetett tevékenység folytatását vagy a tevékenység szünetelésének visszavonását sem kell a NAV-hoz külön bejelenteni, mert erről a Belügyminisztériumtól értesül.

4.3.1. Az szja hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók

Az szja hatálya alá tartozó, nem kiegészítő tevékenységet folytató (nem nyugdíjas) egyéni vállalkozók esetében a bejelentés visszavonása azzal jár, hogy a biztosítási jogviszonyuk sem szünetel. A tevékenységüket folytató egyéni vállalkozók esetében pedig a biztosítás rövidebb ideig szünetel, így adott esetben rövidebb időszakban kötelezettek egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére.

A biztosítási jogviszony szünetelésére vonatkozóan a ’T1041 jelű űrlapon tett bejelentéseket, illetve az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségre vonatkozóan a ’T1011 jelű űrlapon tett bejelentéseket a NAV törli, ha az egyéni vállalkozó a tevékenység szünetelésére vonatkozó bejelentést visszavonta. Ebben az esetben tehát a NAV részére nem kell újabb bejelentéseket tenni.

Ha pedig az egyéni vállalkozó a tevékenység szünetelését befejezi (például a szünetelés kezdetétől számított egy hónap letelte előtt folytatja a tevékenységét), a ’T1041 jelű űrlapon be kell jelentenie a biztosítási jogviszony szünetelésének lezárását is. A ’T1011 jelű űrlapon azonban nem kell bejelentést tennie, az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget a NAV hivatalból lezárja a ’T1041 jelű űrlapon tett bejelentés alapján.

4.3.2. Katás egyéni vállalkozók

Ha a katás egyéni vállalkozó április hónap egészében szüneteltette a tevékenységét, április hónapra mentesült a tételes adó alól, és ezt már bejelentette a NAV-hoz, akkor nem kell a mentesülés törlését bejelenteni a NAV-hoz, a törlést a NAV hivatalból elvégzi.

A NAV továbbra is előírja a tételes adót minden olyan hónapra, amelyben a szünetelés visszavonását vagy a szünetelés befejezését követően a kisadózó egyéb ok (például anyasági ellátás, táppénz folyósítása) miatt nem mentesül a fizetési kötelezettség alól. Továbbá a NAV ellentételezi a tételes adót azoknak a katás egyéni vállalkozónak az adószámláján 2020. március-június hónapokra, akik a veszélyhelyzet miatt mentesített tevékenységet folytatnak.

A főállású kisadózó egyéni vállalkozók biztosítása kizárólag abban a hónapban szünetel, amely hónap egészében a tevékenység szünetelése miatt mentesülnek a tételes adó alól.

Ha a szünetelésre vonatkozó bejelentés visszavonása vagy a tevékenység folytatása miatt a főállású kisadózó egyéni vállalkozó nem a hónap egészében szüneteltette a tevékenységét, akkor ez a döntése biztosítási jogviszonyát nem érinti.

Ha pedig a főállású kisadózó egyéni vállalkozó biztosítása a tevékenység egész hónapban történő szüneteltetése miatt szünetelt, és bejelentkezett az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés hatálya alá, akkor – ha a vállalkozói tevékenység folytatása következtében a biztosítása nem szünetel – az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére vonatkozó kötelezettsége megszűnését be kell jelentenie a ’T1011 jelű űrlapon.

5. További információ

Az egyéni vállalkozók szja- és járulékkötelezettségéről részletesebben tájékozódhatnak az adózók a NAV honlapján a 3. és 91. számú információs füzetekben.

A munkavállalók biztosítási jogviszonyának szünetelése miatti egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésről további információk ITT olvashatók.

Az egyéni vállalkozó – amíg tevékenysége szünetel – nem kötelezett elektronikus kapcsolattartásra a NAV-val, azonban természetesen választhatja azt.

Javasoljuk, hogy továbbra is részesítse előnyben az elektronikus kapcsolattartást, hiszen így gyorsan, egyszerűen és személyes megjelenés nélkül intézheti adóügyeit. A kapcsolattartás módját a szünetelés időtartama alatt a rendelkezési nyilvántartásban tett ügyféli rendelkezések határozzák meg.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kiskorú bevétele legálisan

Lepsényi Mária

adószakértő

Online számlázás

Nagy Norbert

adószakértő

Anyagkészlet felhasználása

Tüske Zsuzsanna

vámszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 május
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close