Ennyi családi kedvezményt markolnak az államkasszából a legtehetősebbek

Megosztás Tetszik

A dolgozó társadalom jövedelem szerinti felső 10 százalékának bruttó keresete annyi, mint az alsó 65 százaléké együttvéve – állapítja meg a Policy Agenda, amely a munkajövedelemmel rendelkezők körében tapasztalható béregyenlőtlenséget vizsgálta, külön kitérve az adókedvezmények hatására.

A tavalyi évben az összevont adóalapba tartozó jövedelmek értéke 12 443,6 milliárd forint volt. Ennek az összegnek a 92 százaléka munkaviszonyból származó bérjövedelem. Ebből az összevont adóalapba tartozó jövedelemből négy módon lehetett adóalapot csökkenteni, vagy adókedvezményt igénybe venni:

– első házasok kedvezménye;

– családi kedvezmény (gyermekek után járó támogatás);

– súlyos fogyatékosság miatti kedvezmény;

– mezőgazdasági őstermelői kedvezmény.

Az egykulcsos adórendszer következtében, akik jól keresnek, azok is arányaiban ugyanannyit adóznak, mint akik rosszul. Azaz a felső 10 százalék munkajövedelme után alapesetben ugyanúgy 15 százalékot adózik személyi jövedelemadóban, mint az alsóbb jövedelmi kategóriákba tartozó 65 százalék, akik összesen keresnek annyit, mint a felső 10 százalék. Ez a rendszer azt is eredményezi, hogy konzerválódik a béregyenlőtlenség.

Adókedvezmények hatása

A Policy Agenda megvizsgálta az adókedvezményeket az alapján, hogy összegüket tekintve hogyan oszlanak el a dolgozói társadalomban. A legnagyobb és legszélesebb kört a családi adókedvezmény érinti. Ha csak azokat nézzük, akik 2017-ben rendelkeztek munkajövedelemmel, és őket tíz egyenlő létszámú csoportra osztjuk jövedelmük nagysága alapján, akkor a gyerekek után járó adókedvezmény eloszlása a következőképpen néz ki:

A munkajövedelem alapján a felső 10 százalékban lévők összesen annyit tudtak leírni adójukból, mint az alsó 48 százalék együttesen. A legtehetősebbek összesen 54 milliárd forint adókedvezményt érvényesítettek gyermekeik után.

Az adatok azt mutatják, hogy miközben a dolgozói társadalom – munkajövedelem szempontjából – alsó felébe tartozók 24 százaléka tudott valamilyen mértékben gyermekek után járó kedvezményt igénybe venni, a felső 10 százalékba tartozók esetén ez az arány 38 százalék volt.

A házasságkötési kedv és a jövedelem közötti kapcsolatot jól mutatja, hogy még az első házasok adókedvezményét is leginkább a tehetősebbek tudják igénybe venni. Az így visszaosztott pénznek a 19 százaléka került a felső 10 százalékhoz, míg a dolgozói társadalom alsó 50 százaléka ennek a kedvezménynek csupán a 28 százalékát vette igénybe. Azaz arányaiban még az első házasság támogatása is inkább a nagyobb jövedelműeknél jelentkezik érezhető hatással.

A gazdagok a nyertesek

A magyar bérrendszer rendkívül torz, még a környező országokhoz képest is – állapítja meg a Policy Agenda. Összefoglalva a legfontosabb jellemzőket:

– a mediánbér az átlagbér 74 százalékát tette ki (2016. évi adat);

– mindösszesen 2,8 millió főnek van éves szinten legalább a nyolcórás minimálbért elérő munkajövedelme;

– a dolgozói társadalom legjobban kereső 10 százaléka annyi pénzjövedelemhez jut egy évben, mint az alsó 65 százalék;

– a főállásban dolgozók munkajövedelme alapján is komoly torzulás van, hiszen ott is a felső 5 százalék jövedelme az alsó 40 százalékát teszi ki (2016. évi adat).

Mindezekhez hozzáadódik az az adórendszer, amely – bár a magyar béradatok a környező országokhoz képest is torzak — egykulcsos volta miatt még inkább megtartja az egyenlőtlenséget. A növekvő egyenlőtlenséget pedig az adókedvezmények még növelhetik is.

A dolgozói társadalom felső jövedelmű 10 százaléka a többséghez képest magasabb keresetéhez további körülbelül 60 milliárd forintot kap vissza az összes adókedvezményen keresztül. Összehasonlítva a keresetüket tekintve a dolgozói társadalom közepén lévőkkel (az 5. tizedbe tartozókkal), ott ennek a kedvezménynek az értéke 22 milliárd forint, csupán harmada az előbbinek.