Előnyös adószabály őstermelőknél

Megosztás Tetszik

A bérhizlalásból és bérnevelésből származó bevétel megítélése előnyösen változott 2021-től az őstermelőknél. A családi gazdaságokról szóló törvény (Csgtv.) szerinti mezőgazdasági őstermelő esetében bevételnek az általa a bérnevelési, bérhizlalási tevékenységre tekintettel bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték tekintendő. Tehát csak az elszámolás után a bérnevelőnek ténylegesen kifizetett összeg az őstermelői bevétel.

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 5. § 18. pontja szerint a mező-, erdőgazdasági tevékenység része az állattartás. A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény saját gazdaság definíciója pedig kifejezetten arról rendelkezik, hogy bérhizlalás, bérnevelés esetén az őstermelőnek nem szükséges rendelkeznie a termelés eredménye felhasználásának jogosultságával. Összességében tehát a bérnevelés, bérhizlalás is őstermelői tevékenység minősül.

A Csgtv. 3. § (2) bekezdésében és 2. § g) és h) pontjaiban foglalt rendelkezések alapján

„g) őstermelői tevékenység: az őstermelői nyilvántartásba felvett mező-, erdőgazdasági tevékenység, valamint kiegészítő tevékenység, továbbá e tevékenységből származó termékfeldolgozás, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik, és nem haladja meg a kistermelői élelmiszer-termelésről, előállításról és értékesítésről szóló rendeletben meghatározott mennyiséget;

h) saját gazdaság: a természetes személy használatában álló mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld, valamint mezőgazdasági termelőeszközök azon köre, amelyre nézve az érintett személyt megilleti a termelés szervezésének, valamint – a vetőmag-bértermelés, a bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása kivételével – a termelés eredménye felhasználásának a jogosultsága.”

Változás, hogy 2021. január 1-jétől a családi gazdaságokról szóló törvény (Csgtv.) szerinti mezőgazdasági őstermelő esetében bevételnek az általa a bérnevelési, bérhizlalási tevékenységre tekintettel bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték tekintendő. Tehát csak az elszámolás után a bérnevelőnek ténylegesen kifizetett összeg az őstermelői bevétel. Tételes költségelszámolás esetén a jövedelem megállapításakor a termék vagy állat kihelyezési értéke pedig költségként nem érvényesíthető.

(Korábban az volt a szabály, hogy bruttó módon kellett a bevételt és a költséget figyelembe venni, és a bevétel miatt kiestek a kedvezőbb adózási szabályok alól az érintett őstermelők.)

Kompenzációs felárra való jogosultság esetén a felvásárlótól kapott kompenzációs felár összege is az őstermelő bevételének tekintendő.