Ekhós munkavállaló beteg lesz: mennyi ellátást, juttatást kaphat?

Megosztás Tetszik

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szabályai szerint adózó magánszemély betegsége esetén milyen ellátásban részesülhet, s hogyan egészítheti azt ki a munkáltató? – kérdezte olvasónk. Széles Imre társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.

"Társaságunkkal munkaviszonyban álló munkavállaló a minimálbér összegéig általános szabályok mellett fizet adót és járulékokat, a minimálbér feletti összegre – a dolgozó nyilatkozatának megfelelően – az ekhotörvény szerint adózik. A munkavállaló keresőképtelensége első 15 napjára betegszabadságra jogosult. A betegszabadság időszakára jutó távolléti díjat az ekhós jövedelemből is meg kell-e állapítani? Ha igen, akkor a betegszabadságra jutó díjazásként a távolléti díj 70 százalékát írja elő a jogszabály, azonban az ekhós jövedelem miatt az továbbra sem lehet kevesebb, mint a minimálbér összege? A táppénz folyósítása mellett keresettel nem rendelkezhet, és ha a minimálbérnek megfelelő összeg után nem fizet általános szabályok szerint járulékot, akkor ekhós jövedelemmel sem rendelkezhet? A dolgozó alacsony összegű táppénzét a munkáltató semmilyen módon nem tudja kiegészíteni? Másik munkavállalónk az adóév első 8 hónapjára elmulasztott ekhós nyilatkozatot adni, így a teljes munkaszerződés szerinti bére az általános szabályok szerint adózott. Megteheti-e a munkáltató, hogy befogad egy szeptemberi keltezésű, de egész évre kiterjedő nyilatkozatot az ekhóra vonatkozóan? Vagyis jogvesztő-e egy meg nem tett nyilatkozat, vagy a munkáltató megállapíthatja, kifizetheti és önellenőrizheti a különbözetet egy szeptemberi számfejtéssel?" – kérdezte olvasónk.

A betegszabadságra járó díjazás nem függ össze a járulékfizetési kötelezettséggel, így természetesen az ekhós munkaviszonyban álló jövedelmet is figyelembe kell venni a meghatározásánál – válaszolta szakértőnk.

A megállapított távolléti díj után a minimálbér erejéig az általános szabályok szerint kell a közterheket megfizetni és csak az azt meghaladó összegre (ha van ilyen) lehet az ekho szerinti adózást választani.

A táppénz összege nem kiegészíthető, de annak nincs akadálya, hogy a foglalkoztató korábbi időszakra vonatkozó munkabért (például jutalmat) fizessen ki a táppénz tartama alatt.

Az ekhotörvény (2005. évi CXX.) 5. paragrafusának (1) bekezdése értelmében a magánszemély, aki tevékenységét munkaviszonyban, tartós megbízási jogviszonyban folytatja, az ekho választására, illetőleg mértékére vonatkozó nyilatkozatát az adóévben bármikor megteheti, azzal, hogy a kifizető a nyilatkozatot a még nem számfejtett összegre veszi figyelembe. Ebből következően nincs mód arra, hogy a nyilatkozat kelte előtti időszakra is az ekho szerint kerüljön elszámolásra a munkabér.

Ugyanakkor, ha az ekhós nyilatkozat már korábban kelt, csak valamilyen okból azt a foglalkoztató nem vette figyelembe, önellenőrzéssel visszamenőleg módosíthatók a korábbi bevallások.