Egyéni vállalkozás szüneteltetése: bizonylatok megőrzése, újraindítás

Megosztás Tetszik

Mennyi ideig kell megőriznie a számláit, szigorú számadású nyomtatványait a szünetelő egyéni vállalkozásnak, s legkésőbb mikor lehet újraindítani a vállalkozást? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia, okleveles adószakértőnk válaszolt.

"A vállalkozó 2012. év eleje óta szünetelteti a tevékenységét, 2017. év elején telik le az 5 év. Számláit, szigorú számadású bizonylatait ebben az esetben hányadik évtől kell megőriznie? Az 5. év letelte vagy az előtt (1 nappal) kell újraindítania a vállalkozását? Ha nem indítja újra, mi történik?" – kérdezte olvasónk.

A szünetelés kezdő napja a vonatkozó bejelentést követő nap! Például, ha valaki szeptember 1-jétől kívánja szüneteltetni a tevékenységét, akkor azt az előző napon kell bejelentenie, azaz augusztus 31-én.

A szünetelés után a vállalkozói tevékenység, a bejelentést követő nappal gyakorolható! Mondjuk, ha az egyéni vállalkozó október 1-jétől folytatni kívánja a tevékenységét, akkor azt szeptember 30-án kell bejelentenie. A szüneteltetés végét – a kezdéshez hasonlóan – az okmányirodánál kell jelezni.

Maradva a fenti példánál: tegyük fel, hogy a vállalkozó 2016. augusztus 31-én bejelentette, 2016. szeptember 1-jétől szünetelteti a tevékenységét. 2021. október 1-jéig be kell jelentenie, hogy 2021. október 2-ától ismét működni kíván.

Amennyiben a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó öt év elteltével nem intézkedik a szünetelés megszüntetése iránt, az okmányiroda határozatával eltiltja az egyéni vállalkozói tevékenységtől, és törli a vállalkozót a nyilvántartásból.

Ha az adózó az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének idején úgy dönt, hogy az egyéni vállalkozói tevékenységét megszünteti, akkor ezt a tevékenység szüneteltetésének ideje alatt is bejelentheti, akkor is, ha még nem telt el az említett 5 év.

Ebben az esetben az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése utolsó napjának az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésének napját és nem az azt megelőző napot kell tekinteni. Az egyéni vállalkozót – tevékenysége megszüntetése miatt – ismételten soron kívüli bevallási kötelezettség terheli, függetlenül attól, hogy korábban az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése miatt már soron kívüli bevallást kellett benyújtania.

Ugyanis az egyéni vállalkozónak a tevékenység megszüntetése miatt vagy a szünetelés időszaka alatt is keletkezhetett adófizetési kötelezettsége, például ha a tevékenység szüneteltetését megelőző időszakokban igénybe vett fejlesztési tartalékot vagy  kisvállalkozói kedvezményt (szja-törvény 57. § (2) bekezdése).

A magánszemélyeknek – és ebben a vonatkozásban az egyéni vállalkozóra is a magánszemélyekre általában érvényes szabályok irányadók – a bizonylatokat (ideértve azok rontott példányait is) és a nyilvántartásokat az adó megállapításához való jog elévüléséig kell megőrizniük (szja-törvény 10. § (8) bekezdése).

Az adó megállapításához való jog az Art. szerint – a kérdésben is hivatkozottak szerint – 5 év. Ezt azonban a bevallás benyújtására előírt határidőtől (illetve a bevallás tényleges benyújtása idejétől, mint például önellenőrzés esetében) kell számítani. Például a 2015. évi személyijövedelemadó-bevallását az egyéni vállalkozónak 2016. február 25-ig kellett benyújtania. Az ezen időponttól számított 5. adóév utolsó napjáig kell az érintettnek megőriznie a bevallást és az azt alátámasztó nyilvántartásait, bizonylatait (példánknál maradva ez 2021. december 31-ét jelenti).

A kérdésben szereplő vállalkozó számára ez egyrészt a megszűnés miatt beadott soron kívüli bevallásait, az azokat megalapozó bizonylatait, nyilvántartásait jelenti, az elévülési idő fentiek szerinti módon való számítása mellett. Másrészt, ha a szüneteltetés időtartama alatt is be kell nyújtania személyijövedelemadó-bevallást, akkor azok benyújtásának határidejétől számított 5 évig ugyancsak őrizni kell a „papírokat”.