Részletesen a szállásdíj-dokumentálási kötelezettségről

Megosztás Tetszik

Az Adózóna olvasója a helyes számlázási gyakorlat kialakításához kért tanácsot a booking.com oldalon foglalt szállások kapcsán. Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő válaszolt.

A kérdés konkrétan így szolt: "Az alábbi gazdasági eseményekre kérném a helyes számlázási gyakorlat kialakításához a véleményüket. A booking.com oldalon foglalt szállások a következők szerint működnek:
– A booking.com oldal szolgáltatását igénybe véve foglal a vendég szállást, és utal annyi előleget, amennyit az adott szállásadó megjelöl a regisztráció során (0-100%-ig).
– A vendég a booking számára átutalja az előre elkért – ifa nélküli – összeget euróban.
– Az utalást követő kb. 60 nap múlva utalja a pénzt a szálláshely-szolgáltató bankszámlájára.
– A vendég vagy megérkezik vagy nem addig, amíg a pénzt megkapja.
– Természetesen a booking szolgáltatásáról áfamentes számlát kapunk. Az áfatörvény 20. §-a alapján az EK területi hatálya alatt – mivel közösségen belüli szolgáltatást veszünk igénybe –, 65-ös bevallást és A60 adatszolgáltatást is időszakonként be kell nyújtani. Ha egyébként alanyi mentesként végezzük az egyéb szálláshely-szolgáltatást, akkor havi bevallás benyújtására leszünk kötelezettek, és az áfa összegét be is kell fizetnünk.
– Végül pedig minden dokumentálási kötelezettség a szálláshely-szolgáltatót terheli.
Kérdés: hogyan lehet a fenti gazdasági tevékenységnél, a vázolt esetekben tökéletesen, törvényesen dokumentálni, hogy minden aktuális jogszabálynak megfeleljen?
• Ha a szállást foglaló kifizető, a szállásadó pedig adószámmal rendelkező magánember, felmerül-e a kifizetői '08-as bevallás? Azaz kell-e adót és járulékot vonni a szállásdíjból a kifizetőnek?
• Aminek minden egyes ügyletnél egyformának kellene lennie:
o A booking.com értesítése alapján a vendég utalását követő 15. napon legkésőbb ki kellene állítani az előlegszámlát. Kérdésem: milyen árfolyamon?
o A booking.com számlája alapján az áfabevallás és az A60-as összesítő benyújtása az adózóra irányadó áfabevallási gyakorisággal, vagy ha alanyi mentes, akkor havonta.
o Minden idegenforgalmi adó dokumentálására javasolt a külön bizonylat, azaz nem a számlán történő feltüntetés. Bár törvény nem tiltja.
• A vendég az utalását követő 60 napon belül érkezik, a szállásadó még nem kapta kézhez az általa utalt összeget. Annak beérkezési árfolyamáról fogalma sincs, akár bejelentette a NAV felé az MNB-árfolyam használatát, akár a számlavezető bankjának árfolyamával vezeti a nyilvántartásait.
• A vendég az utalást követően 15 napon belül megérkezik a szállásra.
o Van-e lehetőségünk arra, hogy ne előlegszámlát bocsássunk ki, hanem már a végszámlát írjuk meg? Különös tekintettel arra, hogy az is előfordulhat, a teljes szolgáltatás díját előre kifizeti a vendég."

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Úgy látom, szakember kérdez, nagyon örülök neki, igazán megtisztelő. Ennek ellenére végigmegyek az alapokon is.

A legfontosabb kérdés annak tisztázása, hogy az ingatlan-bérbeadás és a kereskedelmiszálláshely-szolgáltatás két különböző tevékenység és különböző adókötelezettséget eredményez.

Az adókötelezettségek meghatározásához mindenekelőtt azt szükséges tisztázni, hogy a magánszemély interneten meghirdetett szolgáltatása szálláshely-szolgáltatásnak vagy ingatlan-bérbeadásnak minősül.

A szálláshely-szolgáltatás kizárólag üzletszerű gazdasági tevékenység keretében végezhető, tehát adószám birtokában gyakorolható.

(Általában) nem huzamos idejű tartózkodás céljára – éjszakai ott tartózkodást és a pihenést is magába foglaló – szálláshely-, illetve egyéb szálláshely- (ideértve a falusi szálláshelyet is) és az ezzel közvetlenül összefüggő egyéb szolgáltatások (takarítás, ágyneműk mosása stb.) biztosítására irányul.

Szálláshely-üzemeltetési engedély birtokában és a kormányrendeletben a szálláshelyre előírt egyéb követelmények teljesítése alapján végezhető.

Szálláshely alatt a szálláshely-szolgáltatás céljából létesített vagy használt önálló épület, épületrész, illetve terület értendő.

Egyéb szálláshely – a szálloda, panzió, kemping, üdülőház, közösségi szálláshely kivételével – olyan önálló épület, vagy annak elhatárolt része, melyet a magánszemély nem kizárólag szálláshely-szolgáltatásra használ, de nem kizárólag e célra létesített, és az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat. Tehát egyéb szálláshelyként akár a magánszemély saját célra épített épülete is hasznosítható.

Falusi szálláshelynek – bizonyos kivételekkel – olyan egyéb szálláshely tekinthető, mely 5000 fő, illetve a 100 fő/négyzetkilométer népsűrűség alatti területeken található, és amelyet úgy alakítottak ki, hogy abban a falusi életkörülmények, a helyi vidéki szokások és kultúra, valamint a mezőgazdasági hagyományok komplex módon, adott esetben kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt bemutatásra kerüljenek.

Az ingatlan-bérbeadás jellemzői elsősorban a Ptk.-ról szóló 2013. évi V. törvény bérleti szerződésre vonatkozó rendelkezéseiből vezethetők le, melyek értelmében az ingatlan-bérbeadás bérleti szerződés alapján jön létre. Az ingatlan időleges – általában huzamosabb időszakra történő – használatba adását jelenti, tehát az ingatlan birtokának puszta biztosításán túl egyéb szolgáltatásokat – így például a szálláshely szolgáltatásnál említett takarítást – nem tartalmaz.

Nem szükséges hozzá szálláshely-üzemeltetési engedély.

Nem minden esetben történik üzletszerű gazdasági tevékenység keretében, tehát a magánszemély bérbeadó bizonyos feltételek teljesítése esetén mentesül a tevékenysége adóhatósági bejelentése és az adószám kiváltása alól.

Tehát ismét: e bérbeadás és az egyéb szálláshely-szolgáltatás két külön fogalom, mely különböző tevékenységeket fed le, így ezek mind az Szja törvény, mind az Eho törvény rendelkezéseinek alkalmazásakor megkülönböztetve kezelendők.

A teljesítési hely esetében az ingatlan fekvése határozza meg azt. A booking-, az airbnb-szolgáltatás áfaköteles tevékenység, amely után 18 százalék áfát kell Magyarországon felszámítani, ha az ingatlan fekvés szerint itt található – kivéve, ha a szálláshely-bérbeadó alanyi adómentességet választott, amely évi 8 millió forintos árbevételig lehetséges.

A kereskedelmiszálláshely-szolgáltatás közvetítése során előfordul, hogy a szolgáltatást társaság veszi igénybe, így közösségi adószám igénylése is szükséges lehet.

A kereskedelmiszálláshely-szolgáltatónak minden esetben számlakiállítási kötelezettsége van, ha a vevő a booking és speciális számlázási szabályok vonatkoznak rá, hiszen az idegenforgalmi adó alanya is, így ezt fel kell tüntetnie a számláján áfa felszámítása nélkül.

https://www.nav.gov.hu/.../Kereskedelmi_szallashely___2017_es_korr_nelkul_teljes

A kereskedelmiszálláshely-szolgáltatásra akkor két külön törvény is vonatkozik az általános adótörvényeken kívül: a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet és a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény.

E szerint ismét szálláshely-szolgáltatás alatt üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szálláshely nyújtását és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtását kell érteni.

Egyéb szálláshely a szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított, szállodának, panziónak, kempingnek, üdülőháznak, közösségi szálláshelynek nem minősülő, nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás rendeltetéssel létesített önálló épület vagy annak lehatárolt része, ahol az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat.

Bejelentést kell tenni a jegyzőhöz, illetve T101-es nyomtatványon kell az adóhivatalhoz bejelentkezni, valamint az önkormányzathoz idegenforgalmi adó alá.

Kereskedelmi szálláshely adózási formák esetében, magánszemélyként az alábbi adózási formák közül lehet választani:

• önálló tevékenység: tételes vagy diktált 10 százalék költséghányad elszámolása, 15 százalék személyi jövedelemadó, 19,5 százalék egészségügyi hozzájárulás;

• tételes átalányadózás: 38 400 forint/szoba/év, legfeljebb 3 nem szálláshely rendeltetésű lakásban, vagy üdülőben végzett tevékenység esetében, így korlátok: egyéb szálláshely-szolgáltatást nyújtó választhatja csak, az adóévben ugyanannak a személynek 90 napot meg nem haladó időtartamra adhatja csak bérbe, a tevékenységet a tulajdonában vagy haszonélvezetében lévő egy lakásban vagy üdülőházban folytatja – a T101-es nyomtatványon ezt kell választani;

• katás adózás;

• egyéni vállalkozás szerinti tevékenység adózása, a vállalkozói személyijövedelem-adózás, vagy az átalányadózás. Évi 15 millió forintos bevételi határig választható az átalányadózás, ebben az esetben a bevétel 60 százalékát kell jövedelemnek tekinteni, amely után 15 százalék személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség terheli az adózót. A járulékokat most nem érintem.

Adóelőleget kell fizetni a negyedévet követő hó 12-éig, amennyiben a szolgáltatás igénybe vevője magánszemély, vagy ha a kifizető a szolgáltatás díjából nem vonta le az adóelőleget, akkor a szállásadónak kell az önálló tevékenységből származó jövedelem szabályai szerint megállapított adóelőleget negyedévenként, a negyedévet követő hónap 12-éig a NAV-hoz befizetnie.

Ha kifizetőtől, akkor van előleglevonási kötelezettség. Nem állítom, hogy jó a szabály, de így szól, ha nem egyéni vállalkozás keretében végzem a tevékenységet.

A jövedelem megállapítása az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok alkalmazása esetén két módszer szerint történhet. Az egyik a tételes költségelszámolás, a másik a 10 százalékos költséghányad alkalmazása.

Tételes költségelszámolás és megfelelő nyilvántartás vezetése mellett a szálláshely-szolgáltatásból származó bevétel csökkenthető többek között

– a bizonylattal, nyilvántartással igazoltan a szálláshely-szolgáltatási tevékenység érdekében felmerült és elismert költségekkel, így például a kizárólag a szálláshely-szolgáltatáshoz használt tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzésére, előállítására fordított kiadással, ha az a 100 ezer forintot nem haladja meg;

– az értékcsökkenési leírás összegével, mely kizárólag bérbeadásra hasznosított ingatlan esetén 2, 3, vagy 6 százalék lehet, a nem kizárólag bérbeadásra hasznosított épületre ennek időarányos, illetve területarányos része, akár egyéni válllalkozó esetében a kizárólagos akár gyorsított 3%-os leírási kulccsal. Tehát amennyiben a bérbeadás nem egész évre vonatkozik és/vagy csak az ingatlan alapterületének egy részére valósul meg, az értékcsökkenési leírás összegéből:

› a bérbeadás időszakára eső időarányos részt (naponta 365-öd részt);

› a bérbeadott (hasznosított) alapterület négyzetméterrel arányos részét;

› ha az előző két eset együttesen áll fenn, akkor mindkét arányosítást figyelembe véve kiszámított részt lehet érvényesíteni az előző pontban meghatározott kulcs alapján számított összegből;

– a tevékenységének megkezdését megelőzően beszerzett, és utóbb e tevékenység végzésének időszakában felhasználható anyag- és árukészlet beszerzésére fordított kiadásainak összegével;

– a vendég által elfogyasztott áram, víz, fűtés stb. díja, amennyiben ez bizonylatokkal igazolható módon kimutatható;

– a szálláshely-szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódóan a központi költségvetésbe vagy a helyi önkormányzatnak megfizetett egyes adókkal, így például a magánszemély által e tevékenysége után fizetett és részére meg nem térített 19,5 százalékos egészségügyi hozzájárulás.

A fentiek alapján meghatározott jövedelem után a magánszemély 15 százalékos szja-t köteles fizetni.

Amennyiben a szálláshelyet kifizető veszi igénybe, a magánszemély által számlázott bevételből a kifizető köteles az adóelőleget levonni, mely tételes költségelszámolás esetén nem haladhatja meg a bevétel 50 százalékát. Amennyiben a magánszemély a költségeiről nem nyilatkozik, jövedelemként a bevétel 90 százalékát kell a kifizetőnek figyelembe vennie.

Alapnyilvántartás-vezetési kötelezettség

Az a magánszemély, aki az adóelőleg vagy a jövedelem meghatározásakor szálláshely-szolgáltatási tevékenységével összefüggésben

– költséget számol el, vagy

– az adóévben nem vagy nem csak kifizetőnek minősülő vendégtől szerez bevételt,

az Szja törvény alapján alapnyilvántartás vezetésére köteles, melynek típusát maga választja meg, és e választását a tárgyévre nem változtathatja meg.

Az alapnyilvántartást az adó, az adóelőleg megállapítására előírt időszakonként az alapnyilvántartás egyes adatsorainak összesítésével le kell zárnia.

Az alapnyilvántartás vezetésére kötelezett magánszemélynek e kötelezettségét pénztárkönyv vezetésével kell teljesítenie, ha más alapnyilvántartás vezetését nem választhatja, vagy a más alapnyilvántartás vezetésére vonatkozó választási jogával nem élt.

A booking áfamentes számlát ad, az alap szolgáltatási díjat forintra váltjuk, ha devizában van. A forint érték a számla kiállításának dátumakor érvényes árfolyam (aki választotta az MNB-t EKB-t, akkor annak az, aki nem, annak a saját banki deviza eladási árfolyam kell) (áfatörvény 80–80/A §).

Amennyiben volt még több foglalás és több booking-os számla, akkor azoknak mind kiszámoljuk a fentiek szerint az adóalapját és áfaösszegét, majd összesítve írjuk be az áfabevallásba, illetve az összesítő nyilatkozatba is.

Idegenforgalmi adó (IFA) a vendégéjszakák után

Az idegenforgalmi adó helyi adó, mértékéről az önkormányzat dönt. Ezt az adót a vendég fizeti meg, a szállásadó csak behajtja, adóbeszedésre kötelezett, és havonta befizeti a helyi önkormányzat számlájára, valamint speciális havi bevallást (idegenforgalmiadó-bevallás) teljesít, amelyet a következő hónap 15-éig kell beadnia.

Idegenforgalmi adó építmény után (ingatlanadó)

A fizetendő adót az önkormányzat kiveti, mértéke szintén a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozik.

Helyi iparűzési adó (hipa)

Azon magánszemély, aki szálláshely-szolgáltatási tevékenységét nem egyéni vállalkozóként végzi, a helyi adótörvény értelmében nem minősül vállalkozónak, így a helyi iparűzési adófizetési kötelezettsége e tevékenység után nem keletkezik, az egyéni vállalkozónak, illetve a társaságnak az általános szabály szerinti székhely-, telephelymegosztás alkalmazható szabályai szerint keletkezik.

Pénztárgép használata

A TEÁOR’08 55.20 üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatást végzők pénztárgép használatára kötelezettek.

Ugyanakkor, amennyiben a szállásadó minden esetben számlát vagy egyszerűsített számlát állít ki, e kötelezettség alól mentesül, nem kell pénztárgépet beszereznie. Abban az esetben, ha nincs számlakiállítási kötelezettsége az áfatörvény 159. §-a alapján és állít ki számlát, önként, és nyugta helyett, a jelenlegi szabályozás szerint a számla kibocsátását következő hónap 12-éig az erre szolgáló PTGSZLAH adatlapon kell bejelentenie az ilyen számla adattartalmát.

Amennyiben van olyan hónap, amikor nem történt számlakibocsátás, az adatszolgáltatást sem kell teljesíteni.

Az ügyfélkapu-regisztrációt bármelyik kormányablaknál létre lehet hozni, az elektronikus nyomtatványok beküldéséhez a NAV honlapjáról az ÁNYK nyomtatványkitöltő program telepítése szükséges, az ÁNYK-ban lehet telepíteni és kitölteni a különböző nyomtatványokat.

A szállásadó magánszemély a szálláshely-szolgáltatásáról számlát, illetve bizonyos feltételek fennállása estén gépi nyugtát köteles kiállítani.

A gépi nyugta kiállítására csak az alábbi feltételek együttes fennállása esetén van lehetőség:

› ha a megszálló vendég nem áfaalany magánszemély,

› a szállásdíjat a szálláshely igénybevételének időpontjában készpénzben azonnal megtéríti, és

› a szállásdíj adót is tartalmazó összege a 900 ezer forintot nem haladja meg.

Az online pénztárgép használatát szabályzó rendeletek alapján és a KSH besorolása alapján az egyéb szálláshely szolgáltatás (TEÁOR/ÖVTJ 55.2 besorolás) pénztárgép-használati kötelezettséggel járó tevékenység, így e szolgáltatást nyújtó magánszemélyeknek online pénztárgépet kell üzemeltetniük, kivéve, ha a gépi nyugta kiállítása helyett kizárólag számlakibocsátással tesznek eleget bizonylatolási kötelezettségüknek.

Ez utóbbi körbe tartozó magánszemélyeknek 2015. január 01-jétől a NAV felé havonta elektronikus úton bejelentést és adatszolgált kell teljesíteniük e tevékenységéhez kapcsolódóan kibocsátott számlák keltéről, sorszámáról, a vevő nevéről és címéről, az ellenérték adót is tartalmazó összegéről, illetve adómentesség esetén az ellenérték összegéről a NAV által meghatározott struktúrában, naponkénti bontásban.

Az online felületen meghirdetett szálláshelyek esetében – így például az említett airbnb-n, bookingon keresztül történő foglalás esetén is – bevett gyakorlat, hogy a vendég a foglaláskor a szállásdíjakat nem közvetlenül a szállásadónak, hanem a hirdetési felületen keresztül a portál üzemeltetőjének fizeti meg, aki a befolyt összeget a szálláshely elfoglalásakor utalja tovább a szállásadó részére.

Ez esetben a nyugtaadáshoz szükséges készpénzes, azonnali fizetési feltétel hiányában, az online hirdető szállásadó a szállásdíjról kizárólag számlát bocsát ki.

Ezekben az esetekben tehát a gépi nyugta helyetti számla kibocsátására nem a szállásadó választása, hanem az áfatörvény kötelező előírása alapján kerül sor, így e számlák tekintetében a szállásadónak nem áll fenn az onlinepénztárgép-használati kötelezettségnél említett havi adatszolgáltatási kötelezettsége.

Utazási irodai tevékenység áfa szempontjából

– utazási csomag

› utasnak (árrés)

› nem utasnak normál adózás

– utazásközvetítés: normál adózási szabály

– egyedi normál turisztikai szolgáltatás intézése, közvetítése: áfatörvény 15. § közvetített szabályok szerint

– bármi más: egyéb normál szabályok.

A teljesítés forgalma a szerződésben leírt feltételek teljesülése, amelynek joghatása az adófizetési kötelezettség keletkezése, a számla kiállítása, a számviteli elszámolása.

A teljesítés időpontja a kereskedelmi szálláshely esetében, tényállásszerű teljesítés, áfatörvény 55. §, időszaki elszámolás áfatörvény 58. §, előleg áfatörvény 59. §, fordított áfa 60. § szerinti szabályok szerint.

A devizás tételek "forintosítását" is a teljesítés megállapítása szerint szabályozza az áfatörvény 80. § (1) bekezdése.