Alkalmi munkavállalónak kifizethető maximum összeg

Megosztás Tetszik

Milyen közteher rakódik a kifizetésre, ha a minimálbér kétszeresét jóval meghaladó bért kap az alkalmi munkavállaló? – kérdezte az Adózóna olvasója. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Alkalmi munkavállaló esetében a kedvezményes közteherfizetés a minimálbér kétszeres összegéig alkalmazható. Ha mégis ennél jóval magasabb bérezésben állapodnak meg a felek, akkor milyen plusz közteher rakódik a kifizetésre a munkavállaló szja-fizetési kötelezettségén és a tao-törvény 3. sz. mellékletében szereplő adóalap-növelésen kívül?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény (efo-törvény) 4. §-a értelmében alapbérként, illetve teljesítménybérként – a meghatározott feltételeknek megfelelően – legalább a kötelező legkisebb munkabér 85 százaléka, garantált bérminiminimum esetén annak 87 százaléka jár. Felső korlát nincs, kivéve, hogy a filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a 18 000 forintot.

[Filmipari statiszta: az a természetes személy, aki a 3711 FEOR számmal azonosított foglalkozásúnak minősül, feltéve, hogy tevékenysége a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 64. § (1) bekezdés szerinti filmalkotás elkészítésében való kisegítő (pótolható) jellegű részvételre irányul, és e tevékenységből származó napi nettó jövedelme nem haladja meg a törvényben meghatározott mértéket.]

Egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke

– mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén, munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 500 forint,

– alkalmi munka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 1000 forint,

– filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 4000 forint.

Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételből a magánszemélynek nem kell jövedelmet megállapítania és emiatt szja-bevallást benyújtania, feltéve, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos

a) kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy

b) ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár – a garantált bérminimum napibérként meghatározott összege 130 százalékának szorzatát (a továbbiakban: mentesített keretösszeg).

Fontos! Annak ellenére, hogy 2021-ben a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum összege február 1-jétől emelkedett négy százalékkal, a Pénzügyminisztérium sajtóközleménye szerint a minimálbér összegéhez igazodó adókedvezmények már januártól a megemelt minimálbér alapján számítandóak.

Ha a szja-bevallási kötelezettséget teljesíteni kell, jövedelemként az egyszerűsített foglalkoztatásból származó összes éves munkadíjnak a mentesített keretösszeget meghaladó részét kell figyelembe venni.

A filmipari statisztaként végzett – az efo-törvény hatálya alá tartozó – alkalmi munkából származó bevételéből nem kell jövedelmet megállapítani és bevallást benyújtani.

Az egy napi munkáért fizetett munkabérből a minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó összeg a foglalkoztatómál társaságiadó-alapot növelő tétel, illetve, ha a foglalkoztató egyéni vállalkozó, nem számolható el költségként [tao-törvény 3. számú melléklet A) 14. pont; szja-törvény 11. számú melléklet IV./15. pont].

Összegezve: az efo-törvény tehát az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létrejött munkaviszony alapján csak a magánszemélyt megillető alapbér, illetve teljesítménybér minimális összegét határozza meg, továbbá azt, hogy annak teljes egésze jövedelemnek minősül, amelynek mértékétól függetlenül fizeti a munkáltató a közterhet.

Ugyanakkor a munkáltató által természetben biztosított juttatások (szállás, étkezés) nem minősülnek kifizetett nettó munkabérnek, így az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalónak nyújtott természetbeni juttatásokat nem lehet az efo-törvény szerinti jövedelemnek tekinteni, azokat a mentesített keretösszeg meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni, és a vonatkozó általános szabályok szerint kell megítélni az e juttatások után fizetendő közterheket (Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály ÜTF-3581/2018; PM/497/2019; AVÉ 2019/3.).