Áfa-visszaigénylés: milyen esetekben marad a 30 nap?

Megosztás Tetszik

A parlament által 2011 utolsó napjaiban elfogadott törvények a személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó tekintetében jelentősen módosították a korábbi szabályozást. Néhány változás, amit érdemes fejben tartani.

Személyi jövedelemadó

Kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és garantált bérminimum

A elfogadott kormányrendelet értelmében 2012. január 1-jétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) havibér alkalmazása esetén 93.000 forint. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma teljes munkaidő esetén 2012. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 108.000 forint. Ezeket a rendelkezéseket első ízben a 2012. január hónapra járó munkabéreknél kell alkalmazni - olvasható a változásokat összegző Deloitte-közleményben.

Elvárt keresetemelés

A 2012. január 1-jétől megszűnő munkavállalói adójóváírási lehetőség és a munkavállalók által fizetendő egészségbiztosítási járulék 1%-ponttal történő emelkedésének együttes hatására 2012-ben a havi bruttó 216.806 forint alatt keresők 2011. évi nettó bére csak úgy őrizhető meg, ha bruttó béreik emelkednek. A 2011. december 22-én kihirdetett, a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről szóló 299/2011. (XII. 22.) kormányrendelet alapján a fenti munkabérek nettó nominális értékének megőrzéshez szükséges béremelések mértékeit és a béremelés végrehajtásának módját határozza meg.

A kormányrendelet 56.601 Ft és 216.805 forint közötti bruttó havibér esetén jövedelemsávonként részletesen meghatározza az adott jövedelemsávhoz tartozó keresetemelés mértékét (és a növekedés viszonyítási alapját). Az új kötelező minimálbérre történő átállás az érintett munkavállalóknál a táblázat alapján nem minden esetben elégséges az elvárt béremelés teljesítéséhez - figyelmeztet a Deloitte.

Teljesítménybér, bérpótlékok vagy jutalékos formában juttatott jövedelem esetében körültekintően kell megállapítani az elvárt növekedés mértékét. A növekedés mértékének megállapításakor bizonyos esetekben nem kizárólag a személyi alapbér növekedése vehető figyelembe (pl. természetben nyújtott juttatások értékének növelése is figyelembe vehető).

Az elvárt keresetemelést végrehajtó munkáltatók különböző, (pl. adó) előnyökben részesülhetnek és az esetleges számítási hibák elbírálása érdekében az elvárt keresetemeléshez kapcsolódóan a szabályozás a szokásosnál enyhébb szankciókat határoz meg.

Kompenzációs célú adókedvezményre lesz jogosult a munkáltató a szociális hozzájárulási adó tekintetében, meghatározott feltételek fennállása mellett amennyiben az elvárt béremelést a kormányrendeletnek megfelelően (pl. valamennyi az adott hónapban foglalkoztatott munkavállaló esetében) végrehajtja. Ezen adókedvezmény havi mértéke 2012-ben foglalkoztatottanként 75 ezer forint kedvezményalapig 21,5%, az ezt meghaladó kedvezményalap esetén 16%.

Széchenyi Pihenő (SZÉP) Kártya

A 2012. január 1-jétől a Széchenyi Pihenő Kártya vendéglátásra és szabadidős szolgáltatásra szálláshely igénybevétele nélkül önállóan is használható.

A munkavállalónak pontosan meg kell határoznia, hogy az egyes alszámlákra mennyi összeget szán. Ennek megfelelően a munkáltató dolgozónként a 3 alszámlának megfelelően 3 összeget közöl a kártyát kibocsátó intézménnyel, ugyanakkor a pénzügyi utalás történhet akár egy tételben is.
A SZÉP Kártya alszámláira vásárolt elektronikus utalványok később az alszámlák között nem mozgathatók, azonban szálláshellyel kapcsolatos kiadásokat mindhárom alszámláról lehet finanszírozni. Az alszámlák felhasználási lehetőségeit TEÁOR számokkal határozza meg a módosított kormányrendelet. Fontos kiemelni, hogy a rekreációs szolgáltatások köre az egészségügyi szolgáltatásokkal is kibővült – ebben a tekintetben felváltja az önkéntes egészségpénztárak korábbi szolgáltatásait.

A 2011-ben juttatott, de 2011 során fel nem használt SZÉP Kártya utalványok 2012. január 1-től automatikusan a szálláshely alszámlára kerülnek, s továbbra is kizárólag szálláshely szolgáltatások számláinak kifizetésére lesznek használhatók.

Az egy vállalatcsoportba tartozó társaságok úgy kötelesek kialakítani az utalványelfogadás rendszerét, hogy az mind a saját, mind pedig más gazdasági társaság által működtetett elektronikus elfogadóhelyi terminálon keresztül elérhető legyen.

Erzsébet-utalvány

Az Erzsébet-utalványok tekintetében 2011. december 29-én megjelent a közigazgatási és igazságügyi miniszter 39/2011. rendelete az Erzsébet-utalvány kibocsátásáról. A rendelet megerősítette, hogy az Erzsébet-utalványok meleg étel vásárlására 2012. december 31-éig használhatóak fel. Azonban a kibocsátás évét követő december 31-ig továbbra is felhasználhatóak, de már csak fogyasztásra kész (hideg) étel vásárlására - emeli ki Veszprémi István, a Deloitte adópartnere.

Az utalványt papír, illetve elektronikus formában lehet kiállítani - a juttató döntésétől függően.

Munkáltató által végtörlesztés céljából adott kamatmentes kölcsön/vissza nem térítendő támogatás

A 2011. december 29-én kihirdetett Szja törvényt érintő törvénymódosítás szerint 2012. január 1-től hatályát vesztik azon rendelkezések, melyek szerint nem keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelem a munkáltató által végtörlesztés céljából adott kamatmentes (kedvezményes kamatozású) kölcsön esetében, valamint megszűnik az erre a célra adott vissza nem térítendő munkáltatói támogatás (maximum 7 millió 500 ezer forint) adómentessége.

Fenti juttatások kizárólag akkor tekinthetők adómentesnek, ha a kifizetés 2011. december 31-ig megtörtént (a korábbi Szja. törvény módosítása szerinti 2012. február 28-a helyett), illetőleg, ha a lakáscélú munkáltatói támogatás vagy kamatmentes kölcsön a korábbi adómentességi szabályoknak megfelel. Felhívjuk a figyelmet továbbá arra, hogy a végtörlesztés fedezetének rendelkezésre állását legkésőbb 2012. január 30-áig igazolnia kell a magánszemélynek a bank felé.

Áfa-visszaigénylés szabályai

Az általános forgalmi adó tekintetében figyelni kell az adózás rendjéről szóló törvény (továbbiakban: „Art.”) azon módosítására, amely alapján 2012. február 1-ét követően megváltoznak az áfa-visszaigénylésre vonatkozó szabályok. 

Veszprémi István, a Deloitte adópartnere a módosítás kapcsán kiemeli: a hamarosan hatályba lépő szabályozás értelmében általános jelleggel az adóhatóság részére az áfa kiutalására nyitva álló határidő 75 napra módosul. A szabály alól azonban kivételt fognak képezni azon esetek, amikor az adózó a bevallásában kizárólag olyan ügyletek tekintetében él a visszaigénylési jogával, amelyeknek az adót is tartalmazó ellenértékét a bevallás benyújtásáig teljes mértékben kiegyenlítette. Ilyen esetekben ugyanis az adóhatóság a visszaigényelésre megjelölt általános forgalmi adót a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől számított 30 napon belül, 1 millió forintot meghaladó visszaigénylési kérelem esetében pedig 45 napon belül utalja ki az adózó részére. Megjegyezzük, hogy az új szabály nem a korábban meglévő korlátozást – amely valamennyi beérkező számla megfizetéséhez kötötte az általános forgalmi adó visszaigénylését – állítja vissza, hanem az az adó kiutalásának határidejét módosítja általános jelleggel, amellyel párhuzamosan további adminisztratív terheket is ró az adóalanyokra a visszaigényléssel kapcsolatosan.

A megváltozott szabályozás értelmében - hívja fel a figyelmet a tanácsadó cég - a rövidebb kiutalási határidő alkalmazásának feltétele lesz továbbá az is, hogy az adózó a bevallásában köteles lesz nyilatkozni arról, hogy a beállított számlákat a bevallás benyújtásáig kiegyenlítette. Amennyiben az adózó valótlan nyilatkozatot tesz erre vonatkozóan, úgy az adóhatóság a bevallásban visszaigényelt adó összegének 5%-áig, de magánszemély adózó esetében legalább 200 ezer forintig, más adózó esetében legalább 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot szabhat majd ki.