Adózás ingyenesen kapott részvény értékesítése után

Megosztás Tetszik

Belföldi magánszemély a munkaviszonyára tekintettel részvényjuttatást kapott belföldi munkavállalójától, ingyenesen, körülbelül tíz évvel ezelőtt. Osztalék címén folyamatosan részesedett a társaság eredményéből. A részvényeket most értékesíteni szeretné. Az értékesítés során milyen adókötelezettségei keletkeznek a magánszemélynek, és ezt hol kell bevallani? Árfolyamnyereség címén kell adóztatni az értékesítést? Miután ingyen kapta a részvényeket, mit kell tekinteni szerzési (és az értékesítéshez kapcsolódó) költségnek? Hogyan kell megállapítani az értékesítéskori (piaci) értéket? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

Részvényjuttatásról akkor beszélünk, ha a munkáltató átruházza az értékpapír feletti tulajdonjogot. Innentől kezdve tehát a munkavállaló rendelkezhet az értékpapír felett, azt szabad elhatározásából értékesítheti. Részvényjuttatás esetében az értékpapír feletti tulajdonjog átadása pillanatában adóköteles jövedelemszerzésről beszélünk, így feltételezhető, hogy a szerzéskor az adózás megtörtént. A jövedelem jogcímét a felek között egyébként fennálló jogviszonynak és a szerzés körülményeinek figyelembevételével kell megállapítani.

(Amennyiben a munkáltató opciós jogot juttat, úgy a munkavállaló az opciós jog szerzésekor még nem rendelkezhet az értékpapír felett tulajdonosként, az értékpapír megszerzése csak az opció lehívásakor történik meg. Opciós jog esetén már az opciós jog szerzése időpontjában is meg kell vizsgálni, hogy magának a jognak van-e piaci értéke, forgalomképes-e, szerzett-e jövedelmet a munkavállaló a jog átruházásakor. Ezt követően az opciós jog lehívása időpontjában ismételten meg kell vizsgálni az adóköteles jövedelem keletkezését, és meg kell határozni a piaci ár és a ténylegesen kifizetett érték közötti különbözetet.)

Az értékesítés adóvonzatairól csak a fentiek eldöntése után beszélhetünk.

A megszerzett értékpapír értékesítéséből származó nyereség tőkejövedelemnek minősül az értékesítés időpontjában. Típusát tekintve ez lehet árfolyamnyereség és tőzsdei ügyletből származó jövedelem is, de a kérdésben szereplő esetben vélhetően árfolyamnyereségről van szó.

A jövedelem mértéke az eladási ár és a megszerzésre fordított érték különbözete, csökkentve a meghatározott járulékos költségekkel. Fontos szabály, hogy a megszerzésre fordított érték számításakor a ténylegesen kifizetett vételár mellett a vételár és a piaci érték különbözetét is számításba kell venni. Ez garantálja, hogy ugyanaz az értéknövekmény ne kétszeresen adózzon. Árfolyamnyereség esetén szochofizetési kötelezettség is felmerülhet. Érdemes továbbá a kifizetői/adóbevallási/előleglevonási szabályokkal is tisztában lenni.

Az alábbi jogszabályi rendelkezéseket érdemes áttanulmányozni:

– adózás rendjéről szóló törvény 7. § 31. pont;
– személyi jövedelemadóról szóló törvény 2. § (6) bekezdés, 3. § 81. pont, 46. § (6) bekezdés, 67. § (9) bekezdés a) pont af) alpont, 77/A § (1) bekezdés;
– szociális hozzájárulási adóról szóló törvény 2. §, 3. § (1) bekezdés, 18. § (3) bekezdés, 27. §.