hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Adózás ingyenesen kapott részvény értékesítése után

  • adozona.hu

Belföldi magánszemély a munkaviszonyára tekintettel részvényjuttatást kapott belföldi munkavállalójától, ingyenesen, körülbelül tíz évvel ezelőtt. Osztalék címén folyamatosan részesedett a társaság eredményéből. A részvényeket most értékesíteni szeretné. Az értékesítés során milyen adókötelezettségei keletkeznek a magánszemélynek, és ezt hol kell bevallani? Árfolyamnyereség címén kell adóztatni az értékesítést? Miután ingyen kapta a részvényeket, mit kell tekinteni szerzési (és az értékesítéshez kapcsolódó) költségnek? Hogyan kell megállapítani az értékesítéskori (piaci) értéket? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

A leírásból csak feltételezhető, hogy valóban részvényjuttatásról van szó, és nem úgynevezett opciós jogról, adózás szempontjából ugyanis ez nem mindegy.

Részvényjuttatásról akkor beszélünk, ha a munkáltató átruházza az értékpapír feletti tulajdonjogot. Innentől kezdve tehát a munkavállaló rendelkezhet az értékpapír felett, azt szabad elhatározásából értékesítheti. Részvényjuttatás esetében az értékpapír feletti tulajdonjog átadása pillanatában adóköteles jövedelemszerzésről beszélünk, így feltételezhető, hogy a szerzéskor az adózás megtörtént. A jövedelem jogcímét a felek között egyébként fennálló jogviszonynak és a szerzés körülményeinek figyelembevételével kell megállapítani.

(Amennyiben a munkáltató opciós jogot juttat, úgy a munkavállaló az opciós jog szerzésekor még nem rendelkezhet az értékpapír felett tulajdonosként, az értékpapír megszerzése csak az opció lehívásakor történik meg. Opciós jog esetén már az opciós jog szerzése időpontjában is meg kell vizsgálni, hogy magának a jognak van-e piaci értéke, forgalomképes-e, szerzett-e jövedelmet a munkavállaló a jog átruházásakor. Ezt követően az opciós jog lehívása időpontjában ismételten meg kell vizsgálni az adóköteles jövedelem keletkezését, és meg kell határozni a piaci ár és a ténylegesen kifizetett érték közötti különbözetet.)

Az értékesítés adóvonzatairól csak a fentiek eldöntése után beszélhetünk.

A megszerzett értékpapír értékesítéséből származó nyereség tőkejövedelemnek minősül az értékesítés időpontjában. Típusát tekintve ez lehet árfolyamnyereség és tőzsdei ügyletből származó jövedelem is, de a kérdésben szereplő esetben vélhetően árfolyamnyereségről van szó.

A jövedelem mértéke az eladási ár és a megszerzésre fordított érték különbözete, csökkentve a meghatározott járulékos költségekkel. Fontos szabály, hogy a megszerzésre fordított érték számításakor a ténylegesen kifizetett vételár mellett a vételár és a piaci érték különbözetét is számításba kell venni. Ez garantálja, hogy ugyanaz az értéknövekmény ne kétszeresen adózzon. Árfolyamnyereség esetén szochofizetési kötelezettség is felmerülhet. Érdemes továbbá a kifizetői/adóbevallási/előleglevonási szabályokkal is tisztában lenni.

Az alábbi jogszabályi rendelkezéseket érdemes áttanulmányozni:

– adózás rendjéről szóló törvény 7. § 31. pont;
– személyi jövedelemadóról szóló törvény 2. § (6) bekezdés, 3. § 81. pont, 46. § (6) bekezdés, 67. § (9) bekezdés a) pont af) alpont, 77/A § (1) bekezdés;
– szociális hozzájárulási adóról szóló törvény 2. §, 3. § (1) bekezdés, 18. § (3) bekezdés, 27. §.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Szkennelt megbízási szerződés

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Költség-továbbszámlázás

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Jogdíj továbbhárítása

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 július
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink