Adózás, ha az üzletrész névértéken cserél gazdát

  • adozona.hu
3

Kft.-ben többségi tulajdonos apa felvásárolná a kisebbségi részt tulajdonló fia és volt felesége üzletrészét. Névértéken kötött ügylet esetén kell-e adót fizetnie? Olvasói kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

Olvasónk az alábbi kérdést intézte szakértőnkhöz: egy társaságnak három magánszemély a tulajdonosa, 74–13–13 százalékban. A többségi tulajdonos az apa, a másik tulajdonos a fia, a harmadik pedig a volt feleség, akitől 4 évvel ezelőtt elvált, a vagyonjogi megosztás megtörtént, így maradt ebben a cégben 13 százalékkal tulajdonos. A cég jegyzett tőkéje 3 millió forint, saját tőkéje 50 millió forint. A többségi tulajdonos meg szeretné vásárolni a fia és volt felesége tulajdonrészét, így egyszemélyes kft.-vé alakulna a cég. Az üzletrészt névértéken kívánja megvásárolni. Milyen adófizetési kötelezettségek keletkeznek az eladóknál és a vevőnél? Alkalmazható ebben az esetben a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) 77. §-a, amely alapján az eladóknál adómentes az üzletrész-értékesítés? A vevőnél keletkezik-e ebben az esetben adófizetési kötelezettség, hogy piaci ár alatt, de névértéken vásárolta meg az üzletrészt?

A válasz így hangzik:

Bár a kérdés névértéken történő átruházásról szólt, foglaljuk össze röviden az adózási helyzeteket!

Eladónál:

Az szja-törvény 67. § (1) bekezdése alapján árfolyamnyereségből származó jövedelem az üzletrész átruházása ellenében megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az üzletrész megszerzésére fordított érték és az üzletrészhez kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét.

Az szja-törvény 28. § (14) bekezdése alapján értékpapír vagy más vagyoni érték átruházása esetén egyéb jövedelemnek minősül az átruházás ellenében megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az ellenértékre a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értéket kivéve, ha adókötelezettségének az szja-törvény szerinti jogcíme egyébként megállapítható.

A kettő közötti lényeges különbség, hogy míg az árfolyamnyereség esetén a fizetendő szociális hozzájárulási adó felülről korlátos, addig az egyéb jövedelemnél ennek nincs korlátja.

Mi tekinthető a szokásos piaci értéknek?

Az szja-törvény 9. § 3. pontja alapján szokásos piaci értéknek azt az ellenértéket kell tekinteni, amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének.

Ennél pontosabb meghatározást a jogszabály csak a nem független felek között meghatározott szokásos piaci érték esetében ad

„üzletrész és más hasonló, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés szokásos piaci értéke – ha a magánszemély ennek ellenkezőjét nem bizonyítja – a vagyoni részesedést kibocsátó jogi személynek, egyéb szervezetnek a vagyoni részesedés megszerzésének alapjául szolgáló szerződés megkötésének, jogügylet létrejöttének napján ismert, a beszámoló elfogadására jogosult szerve által már jóváhagyott beszámoló mérlegében kimutatott saját tőke összegéből a vagyoni részesedésre arányosan jutó rész, növelve a kibocsátó jogi személy, egyéb szervezet olyan kötelezettségének összegével, amely a vagyoni részesedéshez kapcsolódó jóváhagyott osztalék, részesedés címén a vagyoni részesedés megszerzésekor még fennáll.

Mi a helyzet a vevővel?

Az szja-törvény 77/A §

(2) Nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély

h) az értékpapírt visszterhes jogügylet keretében más magánszemélytől szerezte, feltéve, hogy az ellenérték összege (értéke) az értékpapír névértékét (névérték hiányában az értékpapír kibocsátójának jegyzett tőkéjéből az értékpapírra arányosan jutó rész összegét) eléri.

Összefoglalva: a kérdéses esetben, azaz kizárólag magánszemélyek között, névértéken történő adásvétel esetén egyik fél sem fizet az átruházás pillanatában adót, azonban a vevőnél egy további eladáskor az üzletrész bekerülési értéke a fizetett ellenérték, azaz a jelenlegi névérték lesz. Vagyis, a vagyonnövekmény után majd később, eladás, vagyonkivonás, megszűnés stb. esetén a mostani vevő fogja megfizetni a terheket.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (3)
Ruszin Zsolt

Juhász Tibor 2017. februári válasza pontatlan volt, mert a "vételi jog"-ot értelmezte átruházásnak.
https://adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Uzletresz_piaci_erteke_a_vetelar_adozasa_es_QNG1ZA

Veronika viszont válasza viszont jó, viszont Tibor előbb említett válaszában a NAV téves gyakorlata ütközött ki, ahol gátlástalan jogszabályértelmezéssel igyekeznek a "túl olcsón" megszerzett üzletrészt megadóztatni.

Hunyadné SZV

Az Ön által említett jogszabályi hely a vételi jogra vonatkozik:
...egyéb jövedelem
b) vételi vagy más hasonló jog gyakorlása esetén a jogosultnál a joggyakorlás tárgyának a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből a megszerzésért adott ellenértéket meghaladó rész....

kethetkftgmail

Kedves Szakértő!

hasonló jellegű piaci érték alatt történő magánszemélyek közötti üzletrész vásárlással kapcsolatos kérdésre - Üzletrész piaci értéke, a vételár adózása és számvitele, 2017.02.02., 06:07, válaszadó Juhász Tibor - az alábbi választ adták: " Amennyiben az üzletrészt a piaci értéknél alacsonyabb összegen értékesíti az egyik magánszemély a másiknak, akkor azt vételi jog gyakorlás címen az szja törvény 28. (7) bekezdés b) pontja alapján egyéb összevonandó jövedelemnek kell tekinteni a vevőnél.Az egyéb jövedelem az üzletrész szokásos piaci értékéből a megszerzésért adott ellenértéket meghaladó rész, csökkentve a jog megszerzésére fordított, a magánszemélyt terhelő, igazolt kiadással."

Volt olyan jogszabályi változtatást, ami indokolná a két időpont közötti más adózási következményt?
Köszönettel
Nagy Annamária

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Munkavédelmi képviselő választása

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő

Biztosítás visszavásárlása ¬ szociális hozzájárulási adó

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Utazási utalvány mint promóciós eszköz ügyfelek részére

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

2019 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1
hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X