Adómentes lakáscélú támogatás: mikor méltányolható a lakásigény?

Megosztás Tetszik

Az adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás számos feltételének egyike, hogy a támogatással érintett lakásnak meg kell felelnie a méltányolható lakásigénynek. Az érdekelt magánszemélyek és munkáltatóik meglehetősen tanácstalanok, hogy mit kell tudni erről?

A személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény 1. számú mellékletének a lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességéről rendelkező 2.7. alpontja a támogatással érintett lakásra vonatkozóan kiköti, hogy a lakás szobaszáma ne haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) kormányrendelet szerint meghatározott méltányolható lakásigényt. A részletes szabályokat a 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet 3. §-a tartalmazza, amelynek az (1) bekezdése az előzőekhez mindössze annyit tesz hozzá, hogy a méltányolható lakásigénynek való megfelelés vizsgálata során a lakás szobaszámát a magánszemély azon nyilatkozata alapján kell meghatározni, amely a lakás szobáinak alapterületét szobánként külön-külön tartalmazza.

A lakás szobáinak számát a kormányrendelet szabályai szerint kell meghatározni. Egyebekben az NGM-rendelet kimondja, hogy a méltányolható lakásigénynek való megfelelés vizsgálata során az együttköltöző vagy együttlakó, a kormányrendelet szerinti családtagok számát a lakást a családtag lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként feltüntető érvényes lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata vagy a családtag korábbi, a méltányolható lakásigény feltételének való megfelelés vizsgálatának időpontjára vonatkozó lakcímét igazoló, a lakcímnyilvántartást vezető hatóság által kiállított igazolás igazolja.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletesen bemutatjuk mire kell figyelni például akkor, ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van.