A nap kérdése: előfordulhat, hogy a magánszemély utólag fizet szja-t, ha több helyen van egyszerűsített foglalkoztatásban?

Megosztás Tetszik

Könyvelő végzettségű magánszemély több különböző cégnél dolgozik egyszerűsített foglalkoztatás keretében. Olvasónk ezzel kapcsolatban tett fel kérdést, Horváthné Szabó Beáta adószakértő pedig válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: könyvelő végzettséggel több különböző cégnél segít egy kollégánk, melyek egyszerűsített foglalkoztatás keretében szerződnek vele, az éppen aktuális feladatokra, betegségek és szabadságolások idején. Egymástól független cégek alkalmazták azonos napokon, de az egyes jogviszonyokban a napok száma és a kifizetési korlát egyaránt betartásra került. Az igazolások is ennek megfelelően lettek kiállítva a cégek részéről. A NAV a bevallástervezetben a különböző kifizetőktől külön szerződés alapján szerzett jövedelmeket naponta összeadta, és annak ellenére, hogy a közterhet mindenki megfizette külön, a nettó kifizetéseket összevonta, és a napi maximum feletti részt utólag megadóztatta a magánszemély felé. Ez a költségek elszámolása kapcsán a cégeket elméletileg nem érintheti, mivel ők az egyes jogviszonyokban nem érik el a költségplafont. Hogyan sújthatja akkor mégis a magánszemélyt a jogviszonyok összeszámolása után fizetendő szja-val? Ez a kérdés most az szja-bevallás idején sokakat érinthet, ezért kérem mielőbbi válaszukat!

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Kérdésére a törvényben olvasható a válasz. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo tv.) 7. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételből a magánszemélynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos

a) kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy

b) – ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár – a garantált bérminimum

napibérként meghatározott összege 130 százalékának szorzatát (a továbbiakban: mentesített keretösszeg).

Amennyiben a magánszemély összes kifizetőtől származó jövedelme meghaladja a mentesített keretösszeget, úgy az adót a törvény értelmében a magánszemélynek meg kell fizetnie.